Veszélyes lehet a túlságosan alacsony koleszterin

Az LDL-koleszterin nagyon alacsony szintje mellett gyakoribb lett a rosszindulatú daganatok előfordulása.

Egy új, most megjelenő tudományos dolgozat adatai alaposan megkeverték ezeket a nézeteket. Az eredmény csaknem a véletlen műve volt: Richard H. Karas (Preventive Cardiology, Tufts-New England Medical Center, Boston) és munkatársai nem a koleszterin-csökkentésre használt statinok jól ismert hatásait igyekeztek tanulmányozni, hanem két, szintén már ismert, de nem eléggé tisztázott mellékhatás gyakoriságát nézték. A statinok rendkívül biztonságos gyógyszerek, de nagy adagban, igen ritkán májat károsító, nem-kívánatos hatásuk lehet és okozhatnak izomkárosodást is.

Dr. Karas és munkatársai 23, megfelelően kontrollált, nagy vizsgálat adatait elemezték és megállapították, hogy az alacsony LDL-vérszint és a máj-, illetve izomkárosodás között semmiféle összefüggés nincs. Az igen nagy dózisban szedett statin-készítmények és az abnormális májeltérések között viszont egyértelmű kapcsolatot találtak, míg a magas statin-adagok nem jártak gyakrabban izomkárosodásokkal együtt.

Az érdekes tanulmányt közlésre beadták a Journal of American College of Cardiology szerkesztőségéhez. A világhírű szakfolyóirat szerkesztői viszont azt kérdezték, hogy ha mellékhatásokról beszélnek, vannak-e adatok a rosszindulatú daganatok gyakoriságáról is. A szerzők visszavitték a kéziratot, és ismét számolni kezdtek. Az átnézett dolgozatok közül 13 foglalkozott a statinnal kezelt betegek daganatos betegségeinek előfordulásával is, így ezeket az eredményeket analizálták.

Az igazi – kellemetlen - meglepetés itt következett: a statinnal kezelt betegek között abban a csoportban, amelyiknek az LDL-koleszterin szintjét igen alacsonyra sikerült lenyomni, gyakoribb lett a rosszindulatú daganatok előfordulása, mint azok körében, akik ugyan szedtek statint, de vérkoleszterinjük csak kisebb mértékben változott. A kedvezőtlen változás csak kis mértékű volt és a malignus folyamatot nem lehetett valamelyik, ismert előfordulású daganatra lokalizálni, de az észlelés már a dolgozat megjelenése, július 31-e előtt viharos vitákat indított el a szakemberek körében.

A szerzők is hangsúlyozzák, hogy a statinnal kezelt betegek, akik számára alapvetően fontos a gyógyszer, semmiképp ne hagyják abba a készítmény bármelyik formájának szedését. „Mi csak egy összefüggést vizsgáltunk – és nem mondható el, hogy itt ok-okozati összefüggés lenne" – mondta Dr. Karas. A folyóirat szerkesztősége bevallotta, hogy amikor az eredmények hozzájuk kerültek, még azt is mérlegelték, hogy a cikket nem közlik, mert az adatok könnyen félremagyarázhatók és betegek tömegeit riaszthatják el a szív- és érrendszeri betegségük javítása szempontjából létfontosságú terápiától.

A téma jelentősége miatt szerkesztőségi közlemények igyekeznek megteremteni a nézetek egyensúlyát. John C. LaRosa írása emlékeztet arra, hogy a statinnal kezelt szívbetegek túlnyomó többsége nem éri el ezt a – daganatos betegségek szempontjából esetleg kockázatos - LDL-koleszterin szintet. A statinok koszorúér-betegségben bizonyított védő hatása általánosan elfogadott és ezek az új eredmények egyelőre nem jelentenek olyan érvet, hogy a klinikai gyakorlatot lényegesen megváltoztatnák. További vizsgálatokra van szükség.

Több szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy már eddig is többen ajánlották nem megfelelő gyógyszerhatás esetén a statinok adagjának ismételt emelése helyett a kombinált koleszterincsökkentő terápiát – említik a niacint, a clofibrátot és a gemfibrozilt. „Elterjedt az a nézet, hogy az LDL-koleszterint mind alacsonyabb szintre szorítsuk le" – mondta Dr. James Dove, az American College of Cardiology elnöke. „Ha a további vizsgálatok az új megfigyeléseket igazolják, talán nem akarjuk ezt olyan mértékben csökkenteni".
(Forrás: WebMD Medical News, 2007. július 23.)