Életmentő gyorshajtás

Életmentő gyorshajtás

Tekintettel arra, hogy az Ön által leírt ügy jelenleg folyamatban van, jelen állásfoglalás nem a konkrét ügyre vonatkozik, hanem általánosságban írja le a közlekedési szabálysértés elkövetése esetére vonatkozó szabályokat.

A szabálysértésekről az 1999. évi LXIX. törvény, illetve a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről rendelkezik.
Tanúként az hallgatható meg, akinek olyan tényről van tudomása, amelynek a szabálysértési ügy szempontjából jelentősége van, ebben a körben a beteg is lehet tanú.

A tanú idézésre köteles megjelenni és - ha e törvény nem tesz kivételt - vallomást tenni.

A tanú vallomástételének akadályát képezi a tanúvallomás megtagadása, ami az  alábbi esetben lehetséges:
a)ha a tanú az eljárás alá vont személy hozzátartozója;
b) az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdésben.

Nem lehet tanúként kihallgatni, aki foglalkozásánál, hivatásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomásával e kötelezettségét megsértené, továbbá azt sem, akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt nyilvánvalóan nem várható helyes vallomás.

A felelősségre vonás mellőzhető, ha a szabálysértés a cselekmény súlyára, az elkövetés körülményeire, illetve az eljárás alá vont személyre tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen. A szabálysértési hatóság a felelősségre vonás mellőzéséről a sértettet értesíti.

A szabálysértés elkövetésének megállapításakor a járművezetéstől eltiltás szankció alkalmazása nem kötelező a szabálysértési hatóság számára. Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály lehetővé teszi, a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személy eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött
járművezetés szabályainak megszegésével követte el.

A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év.

Sebességkorlátozás jelentős túllépése:
Aki a km/órában meghatározott vagy a jelzőtáblával km/órában jelzett sebességet
a) 100 km/órát meg nem haladó sebességkorlátozás esetén legalább a felével,
b) 100 km/órát meghaladó sebességkorlátozás esetén legalább a harmadával túllépi,

hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A fent meghatározott szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség, valamint közúti határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

A büntetést és az intézkedést a jogszabályban meghatározott keretek között úgy kell megállapítani, hogy igazodjék a cselekmény súlyához. Az eljárás alá vont személy személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a szabálysértési hatóság vagy a bíróság rendelkezésére álló adatokból kitűnnek.

Fentiekre tekintettel érdemes hivatkozni az eljárás alá vont személynek a személyi körülményeire, az ellátandó körzet nagyságára, így tehát arra is, hogy a jármű munkaeszköznek minősül, illetve arra, hogy a körzet teljeskörű ellátásának hiánya veszélybe kerülhet a jogosítvány bevonása esetén.