Önként vállalt munkaidőrész díjazása

A Szfvári Kh. műtősnője vagyok. Nálunk is elszabadult a pokol az önként vállalt rész díjazásával kapcsolatban. A kh. olyan munkaidőbesztást talált ki, amivel be akarják bizonyítani, hogy nincs meg a kötelező óraszámunk sem. E szerint a kötelező 176 óra helyett nekem csak 156 órám van. Viszont az elrendelhető 32 óra ügyelet helyett 76 órám van, de ebből nem pótolható ki a kötelező óraszám a kh. szerint. Kérdéseim: Van-e olyan törvény, ami lehetővé teszi, hogy én 16 órának a felét műszakban, a másik felét ügyeletben töltsem le? Júl.1-től az ügyelet teljes munkaidőnek számít, miért nem lehet a kötelező munkaidőbe beleszámolni? A fenti beosztás szerint én 8-szor vagyok ügyeletes, 8 alkalommal akkor sem vagyok otthon a családommal, ha csak du. 15-ra megyek be. Erre kötelezhetnek, nincs erre vonatkozó korlátozás?

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény szerint az alkalmazott egészségügyi dolgozó napi munkaideje nem haladhatja meg a 12 órát, egészségügyi ügyelet ellátása esetén a 24 órát, amelyből legalább 12 órában egészségügyi ügyeletet teljesít. [ 13. § (5) bekezdése ]

 Az egészségügyi ügyeletet ellátó közalkalmazott tekintetében tehát lehetséges a napi 24 órás munkaidő is, abban az esetben, ha a közalkalmazott nem készenléti jellegű munkakörben dolgozik, és a napi 24 órás munkaidőből legalább 12 órában egészségügyi ügyeletet lát el. Ennek alapján a munkáltató 16, esetleg 27 órás egészségügyi ügyeletet is szervezhet, mivel a 12 órás korlátra vonatkozó előírás ebben az esetben is teljesül.

Ha a közalkalmazott egészségügyi dolgozó ügyelet nem lát el, úgy a Munka Törvénykönyvének általános szabálya alapján a napi munkaideje nem haladhatja meg a 12 órát. Munkaidőkeret alkalmazása esetén, a heti munkaidő felső határát érintő
előírásokat a munkaidőkeret átlagában kell betartania a munkáltatónak. A törvény 13. § (1) bekezdése szerint a napi 24 órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézmények esetén a munkáltató döntése alapján hathavi munkaidőkeret alkalmazására kerülhet sor. E szabályon túlmenően - a Munka Törvénykönyve alapján - a kollektív szerződés hathavi illetve 26 heti munkaidőkeretet is megállapíthat.

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 2007. július 1-től hatályos szabályai lehetővé teszik egészségügyi ügyelet ellátását rendes munkaidőben is.

A törvény alapján ez kétféle formában lehetséges:
1. amikor a közalkalmazott kizárólag ügyeleti feladatra kerül
alkalmazásra, azaz rendes munkaidejét teljes egészében, készenlétei jellegű munkakörben tölti [ 12. §(7) bekezdése ]

2. amikor a munkakörébe tartozó feladatai mellet, a munkáltatóval
megkötött előzetes írásbeli megállapodás alapján a rendes munkaidejében ügyeletei feladatellátás is történik [ 12. § (6) bekezdése ]

Ez utóbbi eset pl. oly módon lehetséges, hogy a dolgozó 12 órás műszakot lát el, reggel8-tól este 8-ig, ebben reggel 8-tól délután 16 óráig rendes munkaidőben elvégzi a műszakhoz kapcsolódó feladatait, délután 16 óra és este 20 óra között pedig a rendes munkaidejében már ügyeletet lát el.

Amennyiben a dolgozó alkalmazására nem kizárólag ügyeleti feladatok ellátása miatt kerül sor, úgy a rendes munkaidő terhére csak a felek közötti, előzetes megállapodás alapján rendelhető el az ügyelet. A megállapodásban kötelező kitérni a díjazásra, amennyiben a rendes munkaidőben történő ügyelet ellátás érinti a dolgozó illetményét. Ha a megállapodásban mégsem tértek ki a felek a díjazás kérdésére, úgy a rendes munkaidőben történő ügyeleti feladatellátás semmiképpen sem érintheti a dolgozó besorolás szerinti illetményét.

Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára - a heti 40 órás rendes munkaidőn felül - naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát.

A heti munkaidő - az önkéntesen vállalt többletmunkától eltekintve - a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl rendkívüli munkavégzést vagy egészségügyi ügyeletet rendelhet el. Önkéntes többletmunka vállalása esetén, a heti munkaidő felső
határa 60 órára, egészségügyi ügyeletre vonatkozó önkéntes többletmunka esetén 72 órára emelkedik.[ 13. §(4) bekezdése ]

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényt módosító 2007. évi LXXII. Törvény 8. §(4) bekezdése alapján 2007. július 1-től az egészségügyi ügyelet teljes tartama - a heti munkaidő tekintetében - munkaidőnek minősül és e tekintetben figyelembe kell venni.

A 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi dolgozók tekintetében - az alapul szolgáló jogviszony jellegétől függetlenül - korlátozott a napi illetve heti egészségügyi tevékenységre fordítható idő: Egy nap egészségügyi tevékenységre 12 órát, egy héten pedig 60 órát lehet fordítani, a többféle, egyidejűleg fennálló jogviszonyban töltött időket össze kell számítani, azzal a megkötéssel, hogy az ellátott egészségügyi ügyeletből csak a tényleges egészségügyi tevékenységre fordított idő
vehető figyelembe, a rendelkezésre állás időtartama nem. [ 5. §(5)
bekezdése ]

A napi pihenőidő az egészségügyi ágazatban is főszabály szerint 11 óra. (Munka Törvénykönyve 123. § (1) bekezdése) Ezen általános munkajogi szabálytól a napi 24 órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál alkalmazott egészségügyi dolgozó esetében el lehet térni.

A napi pihenőidő 8 órában történő maghatározásának három feltétele van:
- kizárólag a napi 24 órán át folyamatos szolgálatot nyújtó egészségügyi szolgáltatónál kerülhet sor ezen megállapodásra
- csak egészségügyi dolgozó esetében alkalmazható
- csak az erre vonatkozó írásos megállapodás alapján határozható meg.

Ha bármelyik törvényi feltétel hiányzik, a napi pihenőidő mértékének el kell érni a 11 órát. Fontos kiemelni, hogy kollektív szerződésben általános szabályként, egyéni megállapodás megkötése nélkül nem csökkenthető a napi pihenőidő. Egyéni megállapodás nélkül is az általános szabály szerinti 11
órás pihenőidő az irányadó.

A napi 24 órán át folyamatos szolgáltatást nem nyújtó egészségügyi szolgáltatóknál közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozók esetében az általános munkajogi szabályok az irányadóak a napi pihenőidő megállapítása során.

Speciális szabály érvényesül a folyamatos egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében.  Lehetőség van arra, hogy akár 24 órás munkaidőt rendeljen el a munkáltató, és így a napi pihenőidő nem egy 24 órás vagy egy teljes naptári nap vonatkozásában kerül kiadásra, hanem a 24 órás munkaidőt követően közvetlenül, kompenzációs pihenőidőként. Csak akkor rendelhető el azonban 24 órás munkaidő, ha ebből legalább 12 órában egészségügyi ügyelet ellátására kerül sor.

Az egészségügyi ügyelet ellátását követően a napi pihenőidőt az ügyeleti szolgálat befejezését követően kell kiadni. Nincs tehát arra lehetőség, hogy megszakítás nélkül folytatódjon a beosztás szerinti munkaidő. A napi pihenőidő kiadása mellett biztosítani kell, hogy a közalkalmazott a rendes munkaidő alapján előírt munkaidejét is teljesítse. Ha a dolgozó ügyeleti szolgálatot követően nem dolgozik, mert a napi pihenőidejét tölti, ebben az
esetben más napokon esetleg napi 12 órás rendes munkaidőben történő feladat ellátására is sor kerülhet, annak érdekében, hogy a havi munkaidő ledolgozásra kerüljön.

Indokolt lehet az egészségügyi ügyeletet ellátóknál az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása.

A közalkalmazottakat heti két pihenőnap illeti meg, amely közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A heti két pihenőnap helyett órában számított pihenőidő kiadásának általános előfeltétele a munkaidőkeret alkalmazása. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy készenléti munkakörben, megszakítás nélküli, többműszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében kollektív szerződés alapján a dolgozóra megállapított munkaidőkeret átlagában a pihenőnapok részben vagy egészben összevontan kerüljenek kiadásra.

Természetesen a pihenőnapok összevonása esetén is a munkaidőkeret végén valamennyi pihenőidőt ki kell adni, és erre a közalkalmazottak munkaidő-beosztásánál figyelemmel kell lenni.