Pihenőnap - számoljunk

8-16 óráig tartó rendes munkaidő, majd 16 órás ügyelet után kötelező pihenőnapot kivenni. Minden pihenőnap 8 órával csökkenti a havi rendes munkaórát. Pl. 4 db hétfői 8 óra rendes munka, majd ügyelet, és ezt követő keddi pihenőnapok esetén egy hónapban 4x8 órával csökken a rendes munkaórák száma. 1.Ennek következtében csökkenhet-e a kórházi orvos alapbére? 2. Kötelezhető-e az orvos az elmaradt rendes munkaórák ledolgozására. (pl. 8-16 óráig tartó rendes munkavégzés után a fenti példában még havi 8 alkalommal tovább dolgozni 16-20 óráig?)3.Az eddigi szokásos 16 órától másnap reggel 8 óráig tartó ügyelet minden órája csak ügyeleti óraként számítható, vagy pl. 16-20 óráig megegyezés alapján túlmunkának, vagy rendes munkaórának is tekinthető? 4. Amennyiben az osztályos orvosok 4-5 hónap alatt ledolgozzák a heti 48 óra átlagot, és többet önként nem vállalnak, az osztályos ügyelet ellátásának biztosítására kötelezheti-e az igazgató őket további ügyeletek teljesítésére.

Az Ön által feltett kérdésekről az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény rendelkezik az alábbiak szerint rendelkezik:
A munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet, amennyiben az egészségügyi szolgáltató megszakítás nélküli munkarendben működik
a) műszakbeosztás szerinti munkarendben,
b) egészségügyi ügyelet keretében vagy
c) készenlét útján
végezhet.

Egészségügyi ügyeletet az alkalmazott
a) rendes munkaidőben,
b) a munkáltató által elrendelt módon, vagy
c) a önként vállalt többletmunka keretében
láthat el.

Rendes munkaidő terhére egészségügyi ügyelet akkor rendelhető el, ha ebben a felek előzetesen írásban megállapodtak. Ha az ügyelet rendes munkaidőben történő ellátása az alkalmazott egészségügyi dolgozó alapbérét, illetményét érinti, erre a megállapodásban ki kell térni.

Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a napi huszonnégy órán át folyamatos szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében hathavi, más egészségügyi szolgáltatók esetében négyhavi munkaidőkeret állapítható meg. Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára - a heti 40 órás rendes munkaidőn felül - naptári évenként legfeljebb 416 óra egészségügyi ügyelet
rendelhető el azzal, hogy a rendkívüli munkavégzés és az elrendelt egészségügyi ügyelet együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 416 órát.

A heti munkaidő - az önként vállalt többletmunka esetét kivéve - a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl
a) rendkívüli munkavégzést vagy
b) egészségügyi ügyeletet rendelhet el.

A fentiektől eltérően külön, írásba foglalt megállapodás alapján - az alkalmazott egészségügyi dolgozó többletmunkát vállalhat, amelynek mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát, illetve ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, akkor a heti 24 órát. Az egészségügyi dolgozó többletmunka vállalására azonban nem kényszeríthető.

A munkavégzés fenti két eset szerinti együttes időtartama - munkaidőkeret alkalmazása esetén annak átlagában - nem haladhatja meg a heti 60 órát, vagy - ha az egészségügyi dolgozó egészségügyi ügyeletet is ellát - a heti 72 órát.

Az egészségügyi ügyelet, valamint a készenlét ellátásáért az alkalmazottat ügyeleti díj, illetve készenléti díj illeti meg, amelynek mértékét kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. Kollektív szerződés rendelkezése, illetve a felek megállapodása hiányában az ügyeleti díj mértéke nem lehet kevesebb
a) hétköznap az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 70%-ánál,
b) heti pihenőnapon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 80%-ánál,
c) munkaszüneti napon az egészségügyi ügyelet minden munkaórája után a személyi alapbér, illetve az illetmény egy órára eső összegének 90%-ánál.

Az ügyeleti díj mértékére vonatkozóan a törvény a minimumértékeket rögzíti, ettől eltérő díjazásról a felek azonban írásban bármikor megállapodhatnak.

Fentiekre tekintettel az orvos alapbére nem csökkenhet ügyelet elrendelése esetén, a jogszabályok betartása mellett munkaórák elmaradásáról nem beszélhetünk, hiszen a pihenőidő a munkavállaló számára törvényben biztosított jog, amely az ügyeletben eltöltött időre való tekintettel kerül kiadásra.
Többletmunkára kizárólag a fentiekben leírtak szerint kötelezhető az orvos, a maximális időtartamú heti munkaidő a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg, így ezen felül az egészségügyi dolgozó többletmunkára nem kötelezhető.