35 éves fia, aki identitás zavarokkal küzd

Kedves Doktor Úr! Barátnőm nevében írok Önnek, aki teljesen tanácstalan a fiával kapcsolatban. Van egy 35 éves fia, aki identitás zavarokkal küzd. Nem találja helyét az életben. A fiatalember mérnöki diplomával rendelkezik, de sem állást, sem barátot, sem társat nem talál- de nem is akar- magának. Egyébként nagyon intelligens, jártas a világ dolgaiban, a családtagokkal szemben rendkívül segítőkész, udvarias. Önmagát "selejtnek", világ szerencsétlenjének tartja. Gyakran nagyon ingerlékeny, a legkisebb apróságon is nagyon "felkapja" a vizet. Csak egy nagy szerencsében bízik, ami leginkább az anyagi helyzetét megoldja. Irigy a világra, mindenben és mindenkiben kifogásokat keres és talál. Barátnőm már kérte, hogy menjen el egy pszichológushoz, de erről hallani sem akar. Senkitől semmiféle segítséget, tanácsot nem fogad el, csak mondogatja, hogy egyszer úgyis megoldódik a helyzete. Abban kérnénk a segítségét, hogy az anyukája -akit egyébként imád- hogyan tudna rajta segíteni? Hogyan tudná rávenni, hogy forduljon pszichológus szakemberhez? Szíves válaszát előre is köszönve, tisztelettel

Értékelem a jóindulatát, de azt hiszem, hogy a barátnője fia már igazán nem az Ön problémája.
Vannak emberek akik senkivel sem törődnek, vannak, akik a fél világot a vállukra veszik.
Ha segíteni akar a fiúnak, üljön le vele beszélgetni, ha ezt ő kéri!

együttérzéssel: dr.Lajtavári László