A mult szerintem mi vagyunk...

56 éves nő vagyok.Kiderült,hogy 6 éve csal a férjem egy 15 évvel fiatalabb nővel.Most azt szeretné,hogy mindent bocsássak meg és éljek vele úgy mintha misem történt volna.39 éve élek vele 3 felnőtt gyermekünk van,de nekem nem megy,nemtudom elfelejteni,hogy 6 évig hülyének nézett.Megváltoztak a szexuális szokásai is a nőjével franciáztak amire én nemvagyok hajlandó.A multat el lehet felejteni,mert ő azt mondja mindig nekem,hogy aki akarja elfelejti. A mult szerintem mi vagyunk,az is hozzánk tartozik.Lehet,hogy én nem is ezt az embert szerettem.Teljesen más.Vagy én vagyok maradi?Kérem adjon tanácsot,hogy vele,vagy nélküle.Köszönöm

Kedves levélíró!
Csak együttérezni tudok Önnel ebben a nehéz helyzetben. De dönteni Ön helyett nem tudok. Ennek sok oka van.
Nézegetem néha a TV-ben azt a csatornát, ahól jósnők adnak hihetetlenül gyorsan tanácsokat ilyen helyzetekben.
Én azt javasolnám, hogy alaposan át kellene beszélnie ezt a helyzetet szakemberrel, dehát ez nem pszichiátriai probléma, hanem az élet egyik nagyon nehéz döntése.
Ahogy olvasom a levelét, azon gondolkodtam, hogy miként is alakulhatott az Önök kapcsolata, mert amit most ír, az nyilván egy hosszú folyamat végső(?) állomása - az a tapasztalatom, hogy ilyenkor az a legjobb döntés, ami a legkevesebb negatív és romboló érzést váltja ki. Ha ezt át tudja gondolni, megtalálja a megoldást is.
Együttérzéssel: dr.Lajtavári László