Angibaba

Kedves doktor úr. Én 2004-ben szültem a lányomat. Rajtam is kijőtt a hangulatváltozás a terhességem alatt vagy sirtam vagy nevettem. Ezzel nincs is gond, csak azzal hogy nálam még mindig tart, de inkább a sirás maradt. Kis dolgokon is elsirom magam (pl:ha a gyerek az apjával szeretgetik egymást nekem ennyi is elég a siráshoz) vagy ha felbosszantanak,egy tv müsortol is sirok. Kiegyensulyozott családban élek, remek munkahelyem van.Ugyhogy nem értem a dolgot. Viszont 7 honapos terhes voltam mikor édesapám meghalt, eléggé megviselt. Lehet ennek köze hozzá? Forduljak szakmberhez, vagy nem szükséges. Köszönettel elölre is a válaszát. Angibaba.

Kedves levélíró!

A szülés utáni időszakban fokozott a fogékonység mindenféle pszichiátriai problémára, így a hangulatváltozásra is. Leveléből nehéz megítélni, hogy klinikai értelemben depresszióról van-e szó, vagy sem. Ezt szakorvosi, sze. pszichológiai vizsgálat tudja eldönteni.
Fontos lenne tisztázni, nemcsak Ön miatt, hanem a gyerek miatt is.
A szülő elvesztése mindenképpen nagy stressz, lehet, hogy ez is hozzájárul a hangulatváltozáshoz.
Amennyire leveléből kiveszem, Ön jó stressztürő képességü, nyilván ezen az időszakon is túl fog jutni, de miért szenvedni, ha esetleg lehet rajta segíteni.

Üdvözlettel: dr.Lajtavári László