Anna ujjacskája | Weborvos

Tisztelt Doktornő! Ujjszopással kapcsolatos témában kérném a segítségét. Lányom 4 éves, születése óta - illetve már magzat kora óta - szopja az ujját. A gyermekorvos és az óvodai pszichológus szerint nem szabad erről leszoktatni. A fogsora viszont látványosan torzul. A felső fogsora már annyira kifelé áll, hogy egy felnőtt ujja kényelmesen befér az alsó és felső fogsora közé. Úgy veszem észre, hogy ez problémát okoz a táplálkozásában is, egyáltalán nem eszik már olyan dolgokat, amiket erősen kell harapni. Fel szoktam szeletelni, darabolni, úgy fogyasztja például az almát. A fogorvos szerint ez teljesen normális, és hat éves korig nem is kell ezzel foglalkozni. Én azonban kicsit szkeptikus vagyok. Lehet, hogy túlaggódom, szeretném tudni az Ön véleményét is. Az egyik kérdésem az lenne, hogy valóban nem kell-e fogszabályzó, a másik pedig az, hogy leszoktatható-e a gyerek az ujja szopásáról lelki sérülés nélkül. Rábeszéléssel, magyarázással nem lehet, erőszakos módszerhez csak végszükség esetén for dulnék. Az ujjszopás nemcsak a fogai miatt problémás, de kézmosás nélkül "benyal" mindent, és a szopott ujjai folyamatosan sebesek, az arca ekcémás. Válaszát előre is köszönöm!

A gyerekek kb 60 %-a szopja az ujját, mind leszokik róla, és a kisiskolások 60 %-a nem lelki sérült. (Később válnak többen azzá, de nem a leszokás miatt) Így vélhetően Anna sem fog lelki sérülést szenvedni. El kell kezdeni a leszoktatást, eleinte az alváshoz még maradhat az ujjacska. Gyakran segít egy ujj-pótló baba, maci, játék beígérése, vagy valami gyerek számára értékes tárgy, esemény ígérete. Meg kell vele beszélni, hogy a leszokást együtt fogják megpróbálni, ez nehéz lesz, de anya segít neki nagyon. Az biztos, a gyerek elszántsága kell mindehhez, valamivel inspirálni kell, hogy meghozza ezt a döntést, utána pedig biztatni, mert nem fog menni egyik napról a másikra. Ha nagyobb lesz, könnyebben születik meg nála az elhatározás, de addigra a maradandó fogai is deformálódhatnak. Összefoglalva érdemes elkezdeni a leszoktatást, de nem ez a legnagyobb probléma egy gyermek életében. Üdvözlettel dr.Sebő Zsuzsanna