arra gondolok,h agy/vagy füldaganatom van

Tisztelt Dr. Úr/Nő!23 éves vagyok, 10 éve vannak panaszaim. 13 éves voltam mikor először rámtört a nyugtalanság érzés. Több órás "autókázás" közben elaludtam és mikor hirtelen felébresztettek szüleim - mert megérkeztünk -, olyan érzésem volt miután kiszálltam az autóból mintha még mindig autóban ülnék. Azóta ugyanezt az érzést érzem. Mikor kiegyensúlyozott vagyok lekileg, akkor kevésbé erőteljesen érzem,ha ideges vagyok, felerősítve érzem. Mára már sokszor úgy érzem, hogy az ájulás is kerülget. Voltam vérvételen,minden negatív lett. Fül-orr-gégésznél is voltam,hiszen 10 évesen a füleimet is műtötték, azt mondta a kezelőorvosom,minden rendben. Voltam pár napja szemészeten, minden rendben. Elképzelhető hogy én csak beképzelem ezt az érzést? Nem tudok rendesen ülni,mert olyan mintha eldőlnék, koordinációs zavart érzek,de csukott szemmel is tudok egyenesen menni stb. Vőlegényem orvos, azt mondta,ez pszichés eredetű baj, de már elegem van,hogy így vagyok. Már arra gondolok,h agy/vagy füldaganatom van, nem tudom ez elképzelhető-e. Válaszát előre is nagyon köszönöm, tisztelettel,

Higgyen a vőlegényének! Önnek semmiféle daganata nincs. És semmiféle kimutatható szervi baja. Ideggyógyászati vizsgálatra is el kellene menni. Ott végig csinálják az egyensúly próbákat. Ezekkel Önnek semmi problémája nincs, hisz " csukott szemmel is tud egyenesen menni" akkor, ha nem ideges, vagy feszült, vagy zaklatott. Az Ön kedves vőlegénye - szerintem - lehet kutató, vagy klinikai orvos, de nem pszichiáter. Azt Önnek tudnia kell, hogy mind az egyetemen, mind a diploma kézhez vétele után sokat tanulunk. Rezidensként döntően a választott szakmánkat.De meglehetősen felszínes a tudásunk a pszichiátriát illetően, nem nagyon tanulunk a lélekről, a rossz emlékekről, az általuk létrehozott engrammákról, a félelmekről. Az orvosképzés döntően az emberi szervezet kimutatható eltéréseivel és azoknak a korrekcióival foglalkozik.Tehát a vőlegénye is azt mondja, hogy pszichés problémája van Önnek. Szerintem is. Viszont azt megtapasztaltam, hogy a pszichés problémákat nem kellene azzal elintézni, hogy pszichés. Mert ez nem old meg semmit. Sőt! A megoldatlan pszichés problémákat - átmenetileg - uralni tudjuk, elfojtani, de azok ott lappanganak a tudatunkban, vagy tudatalattinkban és csak arra várnak, hogy mikor törhetnek felszínre. És előjönnek. Váratlanul, ok nélkül, másféle formában. Mert olyanok, mint a kaméleon. " Ha nem sikerül előtörnöm egy formában, akkor majd más formában próbálkozok". Ez a pszichés problémák, feldolgozatlan régi, vagy gyermekkori rossz élmények filozófiája.És, sajnos, saját tapasztalatból mondom, jönnek és uralkodnak. Minden, ami a szervezetünkben létrejön, növekedni és kiteljesedn i akar. Ha rosszindulatú daganat keletkezik, akkor az élni, növekedni és győzni akar! Ha elfojtott agressziónk van, az ugyenezt akarja. Ha feldolgozatlan kellemetlen élményünk van, ugyanezt akarja. Mert a világban minden ki akar teljesedni. A jó is, az általunk rossznak nevezett is. Én a leveléből azt vélem kiolvasni, hogy az a gyermekkori utazás generált valamiféle félelelmet. A 13 évesen megélt utazás alkalmával Ön valószínűleg félálomban lett az autóból kivéve és vélelmezhetően épp rosszat álmodott, ami fojtatódott. Az Ön tudatalattijában az az utazás nem fejeződött be megérkezéssel.Azt az utazást kellene lezárni, békességgel befejezni. Ebben mi nem tudunk Önnek segíteni, de pszichiáter, vagy pszichológus tud. És azt javaslom, keressen fel szakembert, hogy később, más stressz következtében ne jöhessenek elő újfajta bizonytalanságok és félelmek. Mert azok rontják az életminőséget és bármikor szomatizálódhat = szervi tünetek jellennek meg pszichés alapon. És itt is van a következő: azt vélelmezi, hogy daganata van. Mert a legrosszabbra gondol és ez az érzés túl erős Önben. Tehát van egy feldolgozatlan esemény következtében létrejött nyugtalanságérzet, ami már koordinációs zavart is létre tud hozni, ehhez társult egy carcinofóbia, azaz ráktól való félelem. Itt az ideje, hogy megtörje ezt a folyamatot, amit csak korrekt szakmai felügyelettel tehet meg. Ehhez sok szerencsét kívánok.
Dr. Gerencsér Emőke