az én egészségem is kezd rámenni

az én egészségem is kezd rámenni

Tisztelt Weborvos!



Egy nagy problémával fordulok Önhöz, amit sajnos már nem tudok megoldani önerőből, ezért tanácsot kérek!

A gond a következő: én 33 éves vagyok, a feleségem úgyszintén.2 gyerekünk van. A feleségemmel vannak a problémák, iszonyatos dühkitörései vannak. Bármi apró sérelem éri, azonnal nekiáll felspanolni magát, és ha nem sikerül időben elterelnem a figyelmét, artikulátlan ordításba kezd, nem tisztelve senkit. Habzik a szája (nem vicc), eltorzul az arca, izzad, és sokszor érthetetlenül ordít! Ilyenkor minden közelben állót szidalmaz, az édesanyját, a nagyobbik gyereket, engem főleg. Annyit kell tudni rólunk, hogy mindigis viszonylagos jólétben éltünk, bár ő soha nem dolgozott. Én

annyit kerestem, sok munkával, hogy így is szépen megéltünk. Én nem iszom, nem dohányzom, nincsenek közeli barátaim, mindent megadok a családomnak, csak nekik élek. Bármi apróságot megtesz, az azonnal ki van színezve, fel

van nagyítva, teljesen elveszti a realításérzékét.Pl: van egy egyszobás lakásunk, azt felporszívózza, majd ha éppen rohama van, akkor ezt úgy álítja be, mintha a Parlamentet takarította volna ki. De már kezd elegem lenni, és kezdek megijedni is.Már olyan dolgokat produkál, ami kétségbeejtő. Parancsolgat, majd azon idegesíti fel magát, amit előtte ő mondott. Kétértelmű utasításokat ad, majd ordít, hogy ő nem ezt mondta. Ha 10 tanú állítja hogy nincs igaza, képes mind a

10-et elküldeni melegebb éghajlatra, és üvölt, hogy csak neki van igaza. Mostanában elkezdett összeesküvéselméleteket is gyártani. Szerinte én a háta mögött mutogatok rá, valamint általa érthetetlen nyelven beszélek a számítástechnikáról, a járművekről, meg mindenről amihez ő nem ért, csak azért hogy idegesítsem. De amit a leginkább nem értek, az az, hogy mintha két külön ember lenne. Az egyik kedves, aranyos, igazi elnéző feleség, segítő társ.A másik a fennt leírt. És mégvalami. A kitörései 95%-ban otthon következnek be, 5% a közeli rokonainál. Idegen helyen, és idegenek előtt soha.

Próbáltam többször beszélni róla, elvinni orvoshoz, de azonnal robban rajta. A második mondatig sem jutok.

Nem tudom mit tegyek, iszonyúan sajnálom a gyerekeket, és az én egészségem is kezd rámenni.

Kérem, ha tud, adjon tanácsot.

Válaszát köszönöm

Kedves Kérdező!
Hát nincs könnyű helyzetben, vigasztalja az, hogy nincs egyedül a gondjaival, sajnos elég gyakran előfordulnak ezek a problémák.
Persze nincsenek véletlenek, a társunkat gyakran sorsszerüen választjuk, de ennek a megértése köznapi ember számára - bármennyire intelligens is - szinte lehetetlen. Egyszerübb a helyzet, ha párválasztása az életében már előfordult hasonló helyzetek ismétlődése ( pl. gyakran a szüleink mintáját követik a párválasztások, vagy a saját személyiségünk mintegy kiegészítőjét választjuk. Bármi is a helyzet valóban tenni kell valamit és teljesen igaza van, hogy elsősorban a gyerekek érdekében. Nincs jogunk az ő személyiségüket károsan befolyásolni.
Sajnos amit leír, az meghaladja a köznapi " elsárkányosodást", attól tartok, hogy elöbb utóbb pszichiáriai beteg lehet. Önnek kell ebben a helyzetben okosabbnak lenni és bármilyen nehéz is, de megpróbálni megérteni a felesége viselkedését, indulatait, bármilyen nehéz is. Nyilván ő is a saját logikáját követi,mégha irracionálisnak is tünik. Nem biztos, hogy jó ötlet,hogy forduljon orvoshoz, mert ő ezt nyilván félreértelmezi. Inkább párterápiát javasolnék, pszichológusok közremüködésével, lehet, hogy ebbe
könnyebben beleegyezik a saját érdeke miatt is.
És persze azon is el lehet gondolkodni, hogy Ön milyen fokban van benne ebben a helyzetben, az a tapasztalatom, hogy nehezen látunk rá saját viselkedésünkre. Mindenestre türelem, őszhinte beszélgetések, megértés, szeretet az ,ami segíthet. Ha végképp reménytelen, akkor sajnos még mindig a kisebbik rossz az átmeneti, vagy tartós szeparálódás, bármennyire fájdalmas is.
Üdvözlettel: dr.Lajtavári László