boldogság gyere haza

kedves doktor úr! Pár éve,h.belemenekültem egy kapcsolatba a házasságomból,ami akkortájt már nem hasonlított semmire.el akartam válni,de ebből mégsem lett semmi.férjem meggyőzött,h.mellette a helyem.főleg h.együtt neveljük föl a gyermekeket.belebetegedtem akkor ebbe az egész helyzetbe.bántott,h. a másik ember elvált-én maradtam.viszont azóta sem tudunk a férjemmel jól kijönni,csak időnként.ráadásul a szex sem hasonlít semmire,ugyanis potenciazavarral küszködik.orvoshoz hiába mentünk.sajnálom,de néha gyűlölöm.viszont gyermekeim apja.nem szeretem, mint férfit,csak mint egy régi,jó ismerőst,de eldobni is képtelen vagyok.a másik férfi nemrég újra belépett az életembe.nem tudtam ellenálni.gyötör a lelkiismeret is.fogalmam sincs mi lenne a jó. azóta gyermekeim is felnőttek már,és szinte semmi nem változott.csak belesavanyodtam a helyzetembe.remélem megérti a kínlódásom.mit tehetnék?jelige:boldogság gyere haza

Kedves levélíró!
Nem akarok nagyon gonoszkodni, de sajnos a boldogságát elég  messze vitte. A leírt helyzet nagyon kaotikus és a megoldás útja is hosszú, nehéz folyamat. Attól tartok, hogy pszichoterápiás kezelés nélkül nehezen fogja tudni rendezni az Ön (és Mások) életét.
Ön sem akart semmi rosszat, csak ki akart "menekülni" egy olyan kapcsolatból, ami nem volt megfelelő Önnek. Tudja, mindent megtehetünk az életünkben, de a következményekkel számolnunk kell és vállalni kell azokat különösebb Ön sajnálat nélkül.
Biztos vagyok abban, ha újra dönthetne, másként döntene.
Dehát ez már a múlté, ami lassan el kell engednie és a jelenre koncentrálva egy szinte új életet kialakítania.
Viszont, ha ezt sikeresen teszik, akkor bölcs ember válhat Önből és ez nagyon csodálatos emberi lehetőség.
Üdvözlettel: dr.Lajtavári László