Dafni

Dafni

Lehetőségek nélkülinek érzem az életem, mintha minden irányban áthatolhatatlan barikádok akadályoznának. Erősen küzdök egy belső rögeszme ellen, amit sehogy sem tudok lerázni és kiseperni a fejemből Ez a sötét gondolat teljesen betölti. Azt érzem, hogy az én történetemnek vége van, mintha egy perverz kronológiai anomáliában élnék. Fáradtnak érzem magam, de ez zavaros eredetű és kipihenhetetlen fáradtság. Öregnek érzem magam és nagyon félek. Szó sincs arról, hogy ne terveznék és ne lennének összetett álmaim a jövőmről. Vannak, de rettegek attól, hogy minden még ennél is sokkal elviselhetetlenebbre fordul. Körbe nézek ebben a fojtogató poshadt alternatíva nélküliségben, ami körbevesz és azt érzem, hogy itt másra nincs mód, hogy itt csak vegetálni szabad.. Én nem tudok, úgy élni az életemet, mint egy permanens masírozást a semmibe. Nekem ez nem megy. Nem vágyom sem elismerő képmutatásra, sem hamisan kicsalt hülye diadalokra, sem fogcsikorgatva eltűrt képtelen kompromis

szumokra, sem kiüresedett életrutinra. Eleven életett akarok!De nem szeretek emberek közé menni, mert taszít, hogy nincs mit mondaniuk nekem. Halottak és csak organikusan léteznek, de a szellemük hallott és ez megrémiszt. Lehet, hogy üres nyafogásnak tűnik, de én teljesen komolyan gondolom, hogy megakarok halni és én ezt egészen hűvösen gondolom így. Amikor összezuhanok, mintha az élnivágyásom fordulna ellenem és próbálna dűhösen a felszínre törni és nagyon fáj, amikor azt érzem , hogy semmit se lehet tenni, mert ilyenkor a mozgás terem az élhetetlenségig össszeszűkül és csak sötét magányt és fájdalmat érzek. Nem lehet élni!!!!!! Tulajdonképpen nem tudom mi az, ami az életben még elérhetően szép, amikor minden mesterséges közhelyekbe és figyelmetlen át nem élésbe vagy paranoid magányba fagy körülöttem. Félek, kimondhatatlanul félek és olyan fáradnak érzem magam, hogy nem akarom tovább. Szükségem van arra, hogy valaki reményt adjon. Fogalmam sincs milyen reményt, csak re

ményt. Szükségem van arra, hogy beszélgessenek velem, hogy egy olyan

ember beszélgessen velem, aki tud velem beszélni. Nos Önnnek éppen az efféle dialógusoknak a komplex dramaturgiai levezénylése a feladata, a munkája. Segítsen nekem ! Muszáj beszélgetnem..! Beszélgessen velem!



Köszönettel:Dafni

Kedves Dafni!

Szívesen beszélgetek Önnel, elérhetőségeimet megtalálja.
Egyébként csalódást fogok Önnek okozni, mert nem fogok dramaturgiai levezénylést csinálni, inkább abban bízom, hogy az Ön által irt és szinte áthatolhatatlannak tünő koncepciók, a pillanatok megélésének élményévé alakulnak, lesöpörve a dramaturgiát.

együttérzéssel: dr.Lajtavári László