Édesanyám

Jelige: Édesanyám Tisztelt Doktor Úr! Édesanyámmal kapcsolatban írok. Évek óta előírásra gyógyszereket szed (nem tudom milyet), azonban nem javul a pszichés állapota, bár időközönként ellátogatnak egy pszichiáterhez. Nagyon feledékeny (66 éves), sokszor megkérdezi ugyanazt, illetve elfelejti rövid idő alatt. Inaktív, csak édesapámmal mozdul ki otthonról, akkor is kocsival. Azt hittem, most tavasszal jobb lesz, de nem lett. Igazi hobbija sincs. Mi 1-2 hetente látogatjuk, unokáknak örül, de csak egy ideig igazán OK. Szórakozni nem megy, nagy ritkán 1-1 rokonhoz pár percre, de mindig siet tovább. (Most már nálunk is ez a helyzet általában.) Soha nem szerette a tömeget, de most már jó ideje nem akar otthonról elmozdulni. Komoly fizikai betegsége volt, de egészségesnek nyilvánították. Azt gondoltam volna, hogy a felírt gyógyszerek hatására (is) jobban lesz. Az inaktivitásból alig lehet kimozdítani (se séta, se vásárlás, se közös bármi). Igazából édesapám sem tud kiötleni semmit. (Nyaralni pl. nem tudnak így elmenni már évek óta.) Nem tudom tudna-e valami praktikusat javasolni? (Pl. kérdeztem, hogy nem lehetne-e gyógyszert vagy orvost váltani, de nem történt meg.)

Kedves levélíró!
Nagyon nehéz lehet az édesanyjának. Ne erőltessenek semmit, próbáljanak kizárólag az Ő szempontjaira figyelni, és ez nem könnyű. Próbáljon időnként " szerepet" cserélni az édesanyjával, ez kezdetben nem lesz könnyű, de egy idő után észreveszi, hogy kezd az ő fejével gondolkodni és csak ezen az úton haladjon.
A lényeg, hogy érezze, hogymegértik, hogy jót akarnak Neki, hogy kitalálják a gondolatait. Hálás lesz érte és Önöknek is könnyebb lesz.
Ez nagyon kritikus időszak Mindannyiuk számára. És nagyon könnyű rossz döntést hozni, aminek nagyon rossz következményei lehetnek. Ha lehet ne halmozzanak fel negatív cselekedeteket.
Együttérzéssel: dr.Lajtavári László