érzelmi zsarolásról

Tisztelt Lajtavári Doktor Úr! Olvastam az érzelmi zsarolásról szóló válaszát. Kérdezem: mi van akkor, ha valaki csak vádol ezzel valakit, de valójában védekezésül. Például merőben megváltozott valakivel szemben a viselkedése, lelkiismeretfurdalása van és a másika hibáztatja, ráfogja az érzelmi zsarolást. Nem szabad például megmondani, hogy "nagyon megváltoztál és ez nekem fáj, állandóan hazudozol nekem stb". És ekkor jön az érzelmi zsarolás vádja, hadd szenvedjen még jobban a kialakult légkörtől az, akivel szemben 180 fokos fordulatot vett a viselkedés

Kedves levélíró!
Teljesen jogos az észrevétele, de ez nem különbözik attól, amit annyi, de annyi filmben látunk, pl. amikor büncselekmény bizonyításáról van szó. A tényállást tisztázni a legnehezebb.Az elme védekező és támadó bravúrjai elképesztőek tudnak lenni (amig nem vesszük észre, hogy csak bravúrról van szó!)
Én szerencsés vagyok, nem vagyok a konfrontáció híve, szilárdan hiszek abban, hogy az emberi konfliktusokat jól kell kezelni és a legjobb, ha pl. mediációt sikerül elfogadtatni a szembenálló partnerekkel. Évtizedekig huzódó "tyúkper" helyett gyors, hatékony és az emberi kapcsolatok javulásával járó kimenetel lehetséges.
Sajnos a társadalom még nem fogadta be (és valószínüleg nem is ismeri eléggé) ezeket a látszólag " puhább", de sokkal emberségesebb, hatákonyabb és békére irányuló megoldásokat.
Én pl. szeretek beszélgetni ilyen helyzetben lévő emberekkel, elég gyorsan lehet tisztázni a valódi helyzetet. Csak nem szabad belelépni senkinek a játszmájába sem.
Üdvözlettel: dr.Lajtavári László