ez pánikbetegség?

Jelige: "ez pánikbetegség?" Tisztelt Doktor Úr/ Nő! Édesanyámnak 2006. decemberében megszűnt a munkaviszonya. Édesapám 2007. márciusában erős mellkasi fájdalomra, halálfélelemre, fulladásra, légszomjra, végtagjai fájdalmára panaszkodott. Kórházba szállítottuk, ahol megvizsgálták, az EKG-ja rendben volt. Ezután további vizsgálatokat végeztek rajta (például terheléses EKG)Itt is rendben találtak mindent.Ezután több mint egy évig panaszmentes volt. Most körülbelül két hónapja panaszai újra jelentkeztek. Háziorvosa nyugtatót és vérnyomáscsökkentő gyógyszert írt fel neki. Ennek ellenére újabb rosszullétek törnek rá. Főleg légszomj és a mellkasi fájdalom. Kerékpározás, hajoldozás, nagyobb erőkifejtés közben fulladás tör rá. Ön szerint ezek pánikbetegség tünetek? Pszichiáterhez forduljunk, vagy próbálkozzunk újabb orvosi vizsgálattal? Segítségében bízva válaszát előre is nagyon köszönöm.

Levelét pszichiáter szakértőnknek továbbítottam, de valószínűleg az ő válasza január 5 után érkezik csak meg, mert az ünnepek alatt mi is lazítanánk.

Addig is a tapasztalataimat megosztom Önnel. Én azt tapasztalom, hogy nehéz, rajtunk kívül álló problémák okozta élethelyzetekben a testünk, a szervezetünk jelez. Vészcsengő, hogy nagy a baj és Te ezt nem tudod megoldani, de én, a tested jelzem, hogy ha nem oldod meg, akkor képes vagyok szerv i tüneteket is produkálni. Én ezt normális dolognak tartom. És jön a légszomj, fulladásérzet, szívszorítás. És senki semmi szervi bajt nem talál. De a tünetek olyan természetesek, olyan kézzel foghatók és olyan valóságosak, hogy elhisszük azt, hogy nagy betegek vagyunk.Ha megszokjuk az
élethelyzetet, vagy az enyhül, akkor nincs roham.Végig kellene gondolni - Tamás -, hogy mi történt az elmúlt egy évben és mi történt mostanában, amikor a rohamok ismét megjelentek. Szervi bajt nem tudtak kimutatni. Beszéljenek pszichiáterrel, vagy pánikgyógyszert írjon fel a háziorvos próbálkozásként, rövid időre.Édesapja meg próbálja meg magában helyretenni a helyzetet és akkor meg tudja különböztetni a pánikot a betegségtől. Mert
a roham tünetei azonosak, de az elménk a " helyén van" és tudom, hogy borzasztó dolog a fulladásérzet, az ember letépi magáról a ruhát, hogy levegőhöz jusson és halálfélelmet él át.De meg lehet tanulni, hogy ebbe nem halunk bele, nem fulladunk meg. Ezt az elménkn pontosan érzékeli, ha megmondjuk neki előre. A pánikroham alkalmával az ember tátog, mint egy hápogó kacsa, tépi a nyakánál a ruháját, össze-vissza kalapál a szíve és halálfélelem tör rá.De az elméje uralja a helyzetet és nem fullad meg, mert az egész színdarab virtuális. Átélni szörnyű, de ha egyszer is sikerül tudatosítani a tényleges valóságot, akkor nyert ügyünk van és nyugodtan mondhatjuk: Ja, te vagy a pánik, ismerlek téged és legyőzlek! És ha ez működik akkor nem kell többet sem orvos, sem mentő, sem vizsgálat.
Próbálják ki!
Dr. Gerencsér Emőke