Fél éve mély gyászban vagyok

T.Doktornők, Doktorurak! Fél éve mély gyászban vagyok. a férjem halt meg. Én most 58 éves vagyok. Nem tudom feldolgozni a nem létét. Ezen kívül még a fiam a 3 gyermekével igen nagy anyagi bajban van. Deviza hitel. Hozzánk nem jöhetnek, mert felvállaltam értük egy idős nő rokont aki enegem sakkban tart. És az adósságra valamennyiünk pénze kevés. Nekem is van adósságom bőven. Már annyira kivagyok merülve, hogy állandóan remegek éjjel nappal. Nappal 3X3 frontint szedek így el látom a fel vállalt nénit, aki a férjem rokona volt. Érzem épülök lefelé. Enni nem tudok. A menyem édesanyja már több éve meghalt. Az apja nem engedi oda őket. Van szép lakásuk, most azon vagyunk valahogyan megmaradjon. Eladni nem lehet mert a mostani árak az adósságot sem futná ki. Én arról , hogy kórházban menjek szó sem lehet a konok néni miatt. Szomszédomban épl egy egy kerekes székhez kötött 63 nő, ha hozok a boltból neki valamit úgy meg szekíroz, hogy ne segítsek neki. Nem tudom meddig lehet ezt igy bírni. Én még orvosi segítséget nem kértem. Csak szedem a frontint. Végtelenül fáj a férjem távozása, és a gyerekem kilátástalansága. Bevallása szerint ezeken felül szercse játék függő. Azt mondja nem megy orvoshoz, mert ő nem hülye. Mi lesz a gyerekkel? A szívem szakad meg értük. Válaszukat Terézia jeligére kérem. Előre is köszönöm. Önöknek is jó egészséget kívánok

Kedves Terézia!

Amit ír, az valóban szomorú, fájdalmas,de mélyen emberi és sokunkkal előforduló probléma. Ez egy nagyon nehéz élethelyzet, amin nem biztos, hogy orvos, vagy pszichiáter tud segíteni.
Talán még az lenne a legjobb ha együtt keresnének fel a problémájukkal olyan szakembert, aki ezzel foglalkozik. Például a Családsegítő Szolgálat egyik családgondozóját. Őket erre képezték ki. Ha leülnek vele beszélgetni, biztosan meg tudja mondani, milyen lehetőségek vannak és esetleg ki az a családban aki valóban pszichiátriai kezelésre szorul.
Az biztosan nem jó megoldás, hogy hármasával szedi a nyugtatót, csak hozzászokik és egyre többet kell szednie.
Problálják közösen megoldani ezt a valóban nehéz helyzetet.

együttérzéssel: dr.Lajtavári László