felizgulnak sajat gyerekükre?

felizgulnak sajat gyerekükre?

pszichiáter urnak küldeném

Kedves Pszichiáter!

Lehet, hogy beteg vagyok. arra szoktam gondolni milyen jo lenne a kisbabakat kisgyerekeket megverni akik nem tudnak védekezni.néha szoktam is csipkedni meg odaverni egy kicsit nekik persze azert arra ügyelek hogy ne látszodjon meg.csak ilyen kicsi ártalmatlan csipkedes amire sir a baba. meg ralépni a lábára a 2 eves gyereknek.ez számomra élvezet hogy sír. szégyenlem de igy van.gondolom megérti hogy ezzel élőben nem merek elmenni orvoshoz főleg hogy ezt dokumentálnák is biztos. miert lehet ez? mert nem tudom iranyitani a gondolataim akkor mikor helyzetben vagyok hogy vigyaznom kell a tesom gyerekeire.ugy elvezem ha picit bántom őket ők meg sirnak. de ugyanakkor utana lelkiismeretfurdalásom van és félek mi van ha a tesom is ezt csinalja az én gyerekeimmel? mi van ha ez benne is benne van? es van megegy dolog. a sajat gyerekeimet sose bántanám, nem vertem meg őket de most a fiam már 13 éves és arra gondolok milyen jo lenne ha velem feküdne le először. egyedül nevelem őket.neha 1 agyban alszunk fiammal de nem volt semmi. ez nagyon gaz hogy nekem ilyen gondolataim vannak? most hogy ez utobbi előjött már kezdek megijedni. de annyira férfias a fiam , és irigylem a lányoktol őt. még szüz.mindent megbeszélünk jó a viszonyunk. és kislányom mikor serdült akkor is voltak ilyen vagyaim mikor láttam ahogy nő a melle mindig en szoktam fürdetni regen.most mar szegyenlős most már nem. de régen mikor mostam a pelyhesedő nemi szervet meg a mellkasat felizgatott ahogy nő a melle stb, de itt vissza tudtam fogni magamat es mondtam neki hogy nagylany kezd lenni most már egyedül kell mosdani. de ugy erzem valami megvaltozott bennem azota.egyre jobban csak a fiamra gondolok es ha ő akarná és bevezetnem a sexuális életbe. vajon más szülöknek is ez megfordul a fejükbe? felizgulnak sajat gyerekükre? biztos megbotrankozott rajtam de segitsegre van szüksegem kérem segitsen. üdvözlettel:

Kedves levélíró!

Sokkal több nőnek vannak hasonló gondolatai, érzései, mint hinné, csak Ők egyáltalán nem beszélnek erről. Ön legalább megnyílt.
Érdemes ezt a helyzetet felhasználni arra, hogy pszichológushoz forduljon. Ha a területileg illetékes nevéli tanácsadó gyermek szakpszichológusához fordul, higyje el, segítenek Önnek. Ha pszichiáterhez fordul (orvos) már könnyebben előfordulhat, hogy veszélyzetetőnek tartják, anélkül, hogy érdemben meg akarnák érteni, mi is zajlik Önben.
Hozzám nyugodtan fordulhat, személyesen is.

Együttérzéssel: dr.Lajtavári László