fiam otthonülő lett | Weborvos

fiam otthonülő lett

Tisztelt Doktor Úr!

39 éves nő vagyok, a fiam 16, férjemmel jó házasságban élünk. Problémám a következő. Fiam építőipari szakközépiskolában tanul, az átlaga kb. 3,5, semmi probléma nincs vele az iskolában, de. Kisebb korában szeretett teniszezni, biciklizni, sokat volt együtt a barátaival délutánonként is. Ez kb. 3 éve szépen lassan elkezdett

megváltozni. Mára nagyon otthon ülő lett, semmit nem sportol és sehová nem jár el itthonról. A lövöldözős számítógépes játékok érdeklik elsősorban. Folyton lövöldöz, zenét hallgat és msn-ezik. Maximum egy órát lehet egyszerre a gépnél, utána minimum egy óra szünet, de ez viszont megy egész nap, szinte hétvégén is. Amióta nyár van, nem tudok rá úgy figyelni, hiszen dolgozni járok, de pl. 5 napja a lábát se tette ki

a lakásból. A szívem vérzik érte. Látom, hogy más fiatalok együtt vannak, eljárnak ide-oda, csak az enyém ül folyton itthon a géppel, és azt se tudja, hogy odakinn milyen idő van. Van egy aranyos kis barátnője, az vele is csak akkor találkozik, ha a lány eljön hozzánk. Nagyon sokat beszélgettünk vele erről, de azt mondja, ő ilyen alkat, nem társasági ember, jól érzi magát itthon és ne bosszantsam ezzel. Állítása szerint akkor is itthon lenne, ha nem lenne számítógépünk és Xboxunk. Egyébként értelmes gyerek, nincs vele más problémám, tisztelettudó, jókedélyű is, és az

iskolában vannak is barátai, akik szeretik őt. Úgy érzem, valamit nagyon elrontottam és ez most már visszafordíthatatlan. Legszívesebben kihajintanám az

egész gépet, de nem akarok ilyen drasztikus se lenni. Próbálom őt megérteni és inkább hatni rá szép szóval, de úgy érzem, tehetetlen vagyok. Nagyon kérem, adjanak valami tanácsot, mit tehetek érte a továbbiakban. Azoknak a szülőknek pedig, akik olvassák soraimat, tiszta szívvel csak annyit tudok tanácsolni, hogy ne is tartsanak otthon számítógépet. Mert van, aki tud mértéket tartani, de bizony van olyan is, aki a rabjává tud válni.

Kedves levélíró!

Nekem nagyon szimpatikus, hogy ennyire és szeretettel törődik a kamaszodó fia problémáival.
Igaza van, nagyon sok gyereket, családot érint hasonló probléma. Azt nem hiszem, hogy a számítógép kiiktatásával meg lehetne oldani ezt a kérdést, mert nyilván az állandó számítógépezés elfed valamit. Persze az is igaz, hogy létezik számítógép szenvedély ,ezt csak az tudná eldönteni, ha a fia valóban nyugodtan üldögélne
otthon, miközben nem számítógépezhet. De Ön nagyon finoman és érzékenyen érzi, hogy csatába nem érdemes bonyolódni, mert a
helyzet csak elmérgesedhet. Bízzon inkább abban, hogy a fia kinövi ezt az időszakot és visszatalál kortársaihoz, mélyebb önmagához.
Ha nem így tűnik, akkor érdemes lenne pszichológussal ( klinikai gyermek szakpszichológussal konzultálniuk


Üdvözlettel: dr.Lajtavári László