halott belső szerveinek felhasználhatósága

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Engem az érdekelne, hogy jogilag egy halott belső szerveit milyen korlátozások között használhatják fel az orvosok? Szükséges-e hozzá a család beleegyezése? Vagy ezt minden esetben megtehetik, amennyiben a halott nem adta írásba még élete során, hogy halála esetén megtiltja a boncolást? Sajnos eddig erre a kérdésemre nem kaptam választ.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírásai szerint szerv, szövet eltávolítása halott emberből az alábbi feltételek szerint történhet:
a) Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy - amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni - kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet.
A kezelőorvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló időn belül köteles meggyőződni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat.
Amennyiben az írásbeli nyilatkozat az eltávolításra rendelkezésre álló időn belül nem kerül elő, illetve ilyet nem juttatnak el a kezelőorvoshoz, annak hiányát kell vélelmezni.
Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerv-, szöveteltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult.
b) A szerv, szövet eltávolítása akkor kezdhető meg, ha egy háromtagú orvosi bizottság tagjai - véleményüket egymástól függetlenül kialakítva - egybehangzóan, az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott módon megállapították az agyhalál beálltát.
A bizottság tagjai a gyógyintézet vezetője által erre a feladatra kijelölt, kellő gyakorlattal rendelkező és erre irányuló továbbképzésben részt vett szakorvosok. A bizottságnak nem lehet tagja az az orvos, aki a szerv, szövet kivételében, átültetésében vagy a páciens gyógykezelésében részt vesz.
c) Az agyhalál megállapítása után a gépi lélegeztetés, valamint a szervezet egyéb funkcióinak mesterséges fenntartása csak abban az esetben indokolt, ha azt az átültetés céljából felhasználandó szervek, illetve szövetek működőképességének megtartása érdekében végzik.
A halottból transzplantáció céljára eltávolított, de fel nem használt szerveket, szöveteket kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni.
d) Szerv- és szövetátültetés céljára - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - bűncselekmény áldozatából is sor kerülhet szerv és szövet eltávolítására, amennyiben a nyomozó hatóság ahhoz előzetesen írásban hozzájárulását adta. Ebben az esetben a beavatkozás során okozott elváltozásokat részletesen dokumentálni kell.
e) Orvostudományi egyetemi oktatási célból holttesten orvosi beavatkozást végrehajtani akkor szabad, ha az elhunyt ez ellen életében nem tiltakozott. Az elvégzett beavatkozás nem zavarhatja a halál okának megállapítását és a holttest kegyeleti szempontok figyelembevételével történő helyreállítását.
Orvostudományi egyetemi anatómiai oktatás céljára átadható azon személy holtteste, aki életében
-) ehhez kifejezett beleegyezését adta, vagy
-) ez ellen nem tiltakozott, továbbá temetésére kötelezett hozzátartozója - amennyiben van ilyen - a halált követően 30 napon belül írásban beleegyezett.
Az átadás csak ingyenes lehet.

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról rendelkezik a 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet.
Az egészségügyi törvény fentiekben hivatkozott szabályain túlmenően ennek alapján az alábbiak rögzítése indokolt:
a) Halottból más személy testébe történő átültetés céljából szerv, szövet eltávolítása akkor kezdődhet meg, ha
- a donort jelentő intézmény vezetője által kijelölt egészségügyi dolgozó meggyőződik arról, hogy az elhunyt személy életében nem tett tiltakozó nyilatkozatot, és
- a halál beálltát - a szakmai szabályoknak megfelelően - orvosi halottvizsgálattal megállapították, vagy az agyhalál beálltát három tagból álló orvosi bizottság megállapította, és
- a szerv, szövet eltávolítását végző orvos megállapítása szerint az eltávolítandó szerv, szövet az elvégzett vizsgálatok és az elhunyt rendelkezésre álló kórtörténete szerint szakmai szempontból átültetésre alkalmas.
b) A kijelölt egészségügyi dolgozó az elhunyt egészségügyi dokumentációjának, iratainak átvizsgálásával meggyőződik arról, hogy a beteg életében tett-e tiltakozó nyilatkozatot. Erről az egészségügyi dokumentációban feljegyzést készít. Ha a szerv, szövet eltávolítására rendelkezésre álló idő alatt a kezelőorvoshoz tiltakozó nyilatkozatot juttattak el, azt köteles a kezelőorvos a kijelölt egészségügyi dolgozónak haladéktalanul átadni.
Amennyiben a tiltakozó nyilatkozat nem található, a kijelölt egészségügyi dolgozó megkeresi a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK) keretében működtetett Országos Transzplantációs Nyilvántartást (a továbbiakban: OTNY). Ha az OTNY nem tartalmazza az elhunyt tiltakozó nyilatkozatát, a szerv-, szöveteltávolítás megkezdődhet.
c) Az elhunyt hozzátartozójával való kapcsolatfelvételkor tájékoztatni kell a hozzátartozót arról, hogy az elhunytnál nem találtak tiltakozó nyilatkozatot, illetve ilyet az OTNY nem tartalmazott, továbbá arról, hogy az elhunytból mely szervet, illetve szövetet távolítottak el.
d) Ha a tiltakozó nyilatkozat megtétele az Egészségügyi törvényben meghatározott módon, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban történik, azt a beteg
- személyesen,
- ajánlott postai küldeményként,
- háziorvosa közreműködésével
juttathatja el az OTNY részére. A beteg a hozzájáruló nyilatkozat kitöltésével egyezik bele az OTNY-be történő nyilvántartásba vételbe, valamint személyes adatainak kezelésébe.
e) A beteg a tiltakozó nyilatkozatot formai kötöttség nélkül visszavonhatja. Az OTNY-be felvett nyilatkozat visszavonása azonban a nyilatkozatnak az OTNY-ből való törlésével válik érvényessé. Az OTNY-ből való törlést a beteg
- személyesen az OTNY-nél, vagy
- háziorvosánál
kezdeményezheti.
A tiltakozó nyilatkozat visszavonása esetén a tiltakozó nyilatkozatot az OTNY-ből haladéktalanul törölni kell.

dr Szekfű Gábor