happydj

happydj

Jelige: happydj

Tisztelt Weborvos!

Szeretnék Öntől egy tanácsot kérni egy párkapcsolatra kiterjedően. Én egy 29 éves férfi vagyok, barátnőm pedig 22. Őt 8 hónapja ismertem meg egy társkereső oldalon, de az idő alatt igen megváltozott. Amint létrejött a személyes találkozó, én szinte tudtam, hogy Ő az igazi nekem, és Ő is így gondolta. Ezt egész végig ki is mutattam neki. Nem csaltam meg a mai napig sem, és nem kerestem másik lányt mellette. Amiben tudtam segítettem, ahogy ő is engem. Róla azért tudni kell, hogy amikor megismertem, akkor sajnos táncoslányként dolgozott külföldön, de éreztem, hogy nem oda való, és segíteni akarok rajta nehogy elvesszen, és így is volt, segítettem, kitartottam mellette. Ő más volt, mint a többi lány. Ő nem azért volt kint, hogy szexuális szolgáltatással keresse a "kenyerét", hanem mert egyszerüen a végzettsége miatt nem vették fel sehova. (Érettségi + egy vendéglátós szakma) Csinos volt, ezért kellett oda... Amikor kinyomoztam, hogy "normális" lányról beszélünk, elkezdtem foglalkozni olyan dolgokkal, ami káros számára, hogy ne csinálja, szokjon le róla. Ilyen volt a ritkán használt kábítószer, és az állandó sok dohányzás. Ezeket a dolgokat az elején jól vette, de aztán mára fordult minden. A kábítószert teljesen elhagyta kérésemre, de a dohányzás maradt, és hirtelen hangulatváltozásai voltak/lettek. Egyszer teljesen normális, aztán meg tiszta ideges, és persze mindenért én voltam a hibás. Olyan dolgokért hibáztat, ami az összes előző kapcsolatomban normális volt, és senki nem szólt érte. Pl. egy gyengéd harapás viccből. Ordibált, ha ez megtörtént, pedig ez csak a szeretet kimutatásának egyik jele. Sokszor meg is bántódtam emiatt, hogy ennyire rosszúl csinálok mindent..., de aztán érdeklődtem ismerősöknél. Ők egyértelműen Őt hibáztatták, hogy azért egy ilyen dologért ezt nem kellene csinálnia. Talán igazuk van... Nem tudom. Ezért is fordultam Önhöz. Rólam annyit kell tudni, hogy régen én jártam 50 perces beszélgetésekre egy szerelmi csalódás miatt, és ma már felismerem a problémát embereknél. Így nála is sajnos. Ami ezzel kapcsolatban viszont nagyon bánt, hogy szakítani akar velem. Egyszer már haza is küldött, de aztán inkább visszahívott a rákövetkező napokban, hogy nem úgy gondolta, és szeret. Aztán nála ismét eljött a pillanat, hogy azt mondta ez nem megy már nekünk, de ezt egyszerűen egy sms-ben... Amikor meg mellette telefonban elmondtam a barátomnak, hogy sajnos ez van és hallotta, akkor megint azt mondta, hogy "de nem szakítottunk, ne mond ezt"... Mivel én egy normális embernek tartom magamat, és sajnos nagyon lelkisnek is, ezért már egyre jobban fájnak ezek a dolgok. Látom rajta, hogy szeret, de azt is, hogy nem tudja mit csináljon... Szerintem óriási zavarban van, és azt sem tudja mit csinál. Majdnem elfelejtettem, hogy szegénynek cystás a melle, és a térde is beteg egy gyermekkori sérülés miatt. Mit tudnék kezdeni vele, hogy megértse, én nem bántani akarom, hanem segíteni rajta, hogy normális legyen, és akár élete végéig mellette lenni, mert szeretem?! Esetleg tudna valami "teszt" dolgot összeállítani nekem, hogy az Ön segítségével tényleg segíteni tudjak rajta, és belátásra bírjam? Szükségem van rá, mert szeretem, és úgy érzem, ha elhagyom, akkor lehet el fog veszni... Várom megtisztelő válaszát!

Nekem nagyon tetszik az Önök története és szerintem jó úton haladnak. Az igazi szeretet lényege a teljes elfogadás, fogadja el őt olyannak amilyen. Az, hogy leszokott a kábszerről nagyon nagy dolog. És persze nagyon érzékeny, labilis, hirtelen változnak a hangulatai. Ha belegondol az életébe és sokat beszélnek erről, akkor jobban meg fogja őt érteni. Nem arra gondolok, hogy mindent rá kell hagyni, hanem arra, hogy mélyebben próbálja őt megérteni és tisztelje az érzéseit, kéréseit. Mert mindennek oka van. Ha beszélget vele ezekről meg is fogja találni.
Nekem úgy tünik, hogy párja nem él vissza a helyzettel és nem "használja" Önt! Szerintem is szereti és Ön is szereti. Ez csodálatos ! Főleg ebben az önző, pénzközpontú, felszines világunkban. Olyan jó, ha legalább két ember van akik szeretik egymást. De ez egy hosszú út, rengeteg gyakorlás, türelem, megértés, sokszor persze konfliktusok. De ettől igazi !
Ne legyenek tabuk, de ne is erőltesse, hogy mindent megtudjon róla. Fokozatosan. Ha alamit nem akar elmondani, hagyja, majd eljön az ideje. Tisztelje őt. Az életéért, a szenvedéseiért és azért, hogy képes volt kiemelkedni az útvesztőből egy boldogabb emberi élet reményében. Ne okozzon csalódást neki. Csak szeresse - nem kell ehhez semmiféle teszt.
Nagyon sok sikert és boldogságot kivánok Önöknek.
együttérzéssel: dr.Lajtavári László