hogy mondjam meg a gyerekeimnek hogy édesapjukkal már nem tudok együtt élni

Én azzal a kérdéssel fordulok önhöz,hogy-hogy mondjam meg a gyerekeimnek hogy édesapjukkal már nem tudok együtt élni. A fiam az 14éves a lányom meg 8éves és nagyon szeretik az apjukat de sajnos a kapcsolatunk meg romlott már elég régen próbáltunk változtatni de nem ment. Én ezért kérek segítséget hogy mit is mondjak a gyerekeknek,hogy ne nagyon sérüljenek lelkileg mert ők nagyon fontosak a számomra,és ne is utáljanak meg engem. Válaszát előre is köszönöm

Kedves levélíró!
Köszönöm a levelét, mert nagyon fontos úgyben kér tanácsot.
Örülök, hogy ilyen felelősségteljes a gyerekekkel, mert ők valóban sérülékenyek és szinte lehetetlen feldolgozni ilyen korban azt, hogy a szeretett szülők közötti kapcsolat megromlott.
Olyan ez, mint a "paradicsom elvesztése".
Nem irt részleteket a házassága gondjairól. Én azt tanácsolom, hogy mielött bármit mondana a gyerekeknek, kérjen személyes segítséget vagy a gyermekjóléti központtól, vagy a nevelési tanácsadótól, vagy családsegítő központtól.
És a férjével közösen, a gyerekek nélkül menjenek el és nagyon őszintén próbálják megbeszélni, hogy hogyan tovább.
Az a tapasztalatom, hogy egyre korábban és egyre gyakrabban mennek szét az emberi kapcsolatok és ezzel valóban a gyerekek sérülnek a legjobban.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a gyerekek számára a legrosszabb, ha rossz családi légkörben nőnek fel. Ha valóban vége a kapcsolatuknak, akkor ezt nagyon figyelmesen, nagyon átgondoltan közöljék a gyerekekkel és próbáljanak legalább ebben a kérdésben egyetérteni.
Ne vádolják egymást a gyerekek elött, mert a gyerekek ebbe csak belezavarodnak, számukra mindkét fél egyformán fontos. Kiméljék meg őket a megoldhatatlan érzelmi terhektől. Ez az Önök emberi felelőssége.