hogyan tudnánk ezt az érdektelenséget feloldani?

A férjem egy hónapja elhunyt. Előző házasságából született lányát (51 éves) a halálesetet megelőző 3-ik napon felhívtam, hogy ha még életében szeretné látni az édesapját jöjjön haza. 120 km-re lakunk egymástól. Az volt a reakciója, hogy ne zsaroljam, és másnap elhagyta az országot. A halálesetről a vőnk értesítette, de sem az értesítés hírére sem a temetésre nem jött haza. Azóta sem személyesen sem telefonon nem jelentkezett. Jelenleg már újra visszajött az országba. Azt még szeretném közölni, hogy a " lányunk "édesanyját is a vőnk segiti, hogy minél hamarabb megoperálhassák ( daganat van a mellében ). A jövő héten végzik el az operációt, de a "lányunk" ebben a segítségben sem vesz részt. Kérem válaszukat hogyan tudnánk ezt az érdektelenséget feloldani?

Kedves levélíró!
Nagyon nehezet kérdez, nem is hiszem, hogy egy néhány soros válaszadásra alkalmas pszichiátriai orvosi tanácsadás.
Mindenki felelős önmagáért, ez igaz az Ön kérdésére is. Egyetlen fontos tanácsot tudnék adni: ne utasítsa el, ne legyen "haragos" , de legyen határozott és jó indulatu. Ezt jobban megértik az emberek.
Együttérzéssel: dr.Lajtavári László