Ida

Tisztelt Doktor Úr! Szeretnék segítséget, tanácsot kérni egy volt tanítványom betegségével kapcsolatban. Ő már 32 éves és van egy kis fia. Viszont két olyan betegsége is van, ami akadályozza mindennapi életvitelét, gyermeke ellátását. A két betegsége: Myasthenia gravis és pánikbeteg ( asztmás is). A pánikbetegsége olyan szintű, hogy nem tud a lakásból kimenni. Fél az emberek között, valamint lépcsőn közlekedni. A jelenleg még velük lakó édesanyja segít neki, sőt mindent ő csinál, aki szintén beteg. A fiatalasszony eddig 67%- os rokkantnyugdíjas volt, de visszaminősítették. Így nem tud házi betegápolást, intézményi étkezési támogatást sem igényelni. A legnagyobb probléma,hogy nem tudja magát, családját ellátni. A pszichiátere úgy tájékoztatta, hogy nem tud segíteni a pánikbetegségén. Valóban nem lehet a betegségét gyógyítani? Biztató válaszára számítva. Köszönettel. Jelige: Ilda

Köszönöm szépen, hogy próbál emberi módon segíteni volt tanítványának és egyben elnézést a késői válaszért (elkeveredett a levele).
Azt látom nagyon nehéz problémának, hogy a myasthenia gravis a súlyos, a komolyabb, az egész életére kiható betegség (az az érzésem ezt tudja ő is) és a pánikbetegség, csak ennek alapján alakult ki.
Magam részéről botrányosnak tartom, hogy visszaszázalékolták (annyi olyan ember van, aki valóban csal visszaél a leszázalékolási rendszerrel, de ő nem az!!) nem tudom mit lehet tenni, utána kellene néznie, hogy milyen panaszorvoslási lehetőségek vannak.
A pánikbetegséget természetesen lehet enyhíteni, és egészen biztos, hogy volt tanítványának "lelki támaszra" is szüksége van, de ehhez nem biztos, hogy pszichiáter kell, ha több olyan jóakaratú ember lenne, mint Ön, könnyebb lenne az egész helyzet.
Mégegyszer köszönöm a segítő szándékát, én általában azt válaszolgatom, hogy mindenki próbálja maga megoldani a problémáját, de ez más helyzet, itt bizony nagyon is kell az emberi segítség.
Együttérzéssel és öszönettel: dr.Lajtavári László