igy kell leélni az életemet?

T. Doktor ur! Olyan problémám van hogy már kb 15 éve nem tudok tömegközlekedéssel utazni. Roszullét jön rám. Az utcán gyalog sem tudok közlekedni mert járásbizonytalanságom lesz sokszor majdhogy nem tántorgok,alkoholt soha nem iszom nekem ez nagyon kellemetlen nem érzem magam teljes értékü embernek ezek miatt.Itthon elég jól megvagyok csak nekeljen itthonról elmenni, de itthon is előfordul roszullét. Sötétben meg szinte nincs egyensuly érzékem. Az olvasmányaim alapján pánik betegségnek azonositottam a tünetek egyeznek a pánik betegség tüneteivel Az lenne a kérésem hogy ilyen soká elhuzódóbetegséget lehet e gyógyitani vagy igy kell leélni az életemet? Tisztelettel várom válaszát. Köszönöm.

Kedves levélíró!
Természetesen tökéletesen gyógyítható. Az egész kérdés "mentális beállítódás" kérdése. Minden jelenség csak akkor létezik és müködik, ha hiszünk bennre. Sajnos most a pánik betegség áll a célkeresztben. A legnagyobb baj, hogy a szakemberek döntő része mélyen hisz a "pánikbetegségben" és sajnos ( mi mást tehetnének?) a páciensek többsége is.
Nyilván az Ön fejében is mélyen rögzült az utazási félelem mentális képzete és ez ki is váltja a rohamot. Gondoljon vissza, ez nem mindig volt így. Nos ehhez a ponthoz kellene tudni visszatérnie, amikor indult. Egy ügyes és optimista szakember, de laikus is ki tudná " törölni" ezt a rossz programot. Sajnos nagyon kevesen vannak. Leginkább hiteles kinesiológusokat, természetgyógyászokat, meditációval foglalkozó szakembereket javasolnék. Tudom, hogy nehéz megtalálni őket, de meglehet. Ne eröltesse az utazást, de a félelelmet se! Vegye úgy, hogy most ez átmenetileg így van és ne foglalkozzon vele. Közben lehet optimista szakembert is találni. Én is most kezdek foglalkozni egy ilyen munkacsoport felállításával, mert nekem is elegem van a pánikból. Ha már létrejön valami, értesítem. Ha van a
környezetében önt valóban szerető és optimista ember, kidolgozhatnak egy "utaztatási " tervet, utazgassanak együtt néhány napon át, persze a legkönnyebbel kezdve. A lényeg, hogy Ön legyen bátor, ne legyen egyedül és a kisérő meg ne legyen " ijedős" ember.
Együttérzéssel: dr.Lajtavári László