Karmela

Jelige: Karmela Tisztelt Doktor Úr/Nő! A következő problémával fordulok Önhöz.Lassan 1 éve már, hogy a családunk elveszítette a közös házat,fizetésképtelenség miatt, majd a nagyszlőkhöz jöttnk lakni.A problémám úgy gondolom lelki eredezű lehet.Nem igazán tudom feldolgozni ezt a helyzetet még így 25 évesen sem.Korábban voltak kiakadásaim, sírások.Állandó a rossz kedvem, a jövőbeli képemet kilátástalannak érzem.Aggódok, hogy mi lesz velünk, a testvéreimmel.Édesanyám dolgozik, viszont apukám munkanélküli.Állandó anyagi segítséget kell nyújtanom,és felháborít, hogy nem tudom a saját életem élni ezek miatt.Kisebbségi érzésem lett, mert már nincs házunk.Ma megint sírásban fakadtam ki, és van egyfajta mellkasi tompa nyomás, amit már egy ideje érzek. Nem találok semmiben örömöt. Kérem segítsen ezek alapján tanácsot adni, hogy hogyan viseljem el a helyzetet, vagy forduljak e orvoshoz, pszichológushoz. Segítségét nagyon köszönöm

Kedves levélíró!

Nagyon is érthetőek a gondjai és fel sem merül bennem, hogy pszichiátriai okok lennének a háttérben. Sajnos Ön is, rengeteg honfitársával együtt olyan szinte megoldhatatlannak tünő helyzetbe került, ami nagyon nehéz érzelmileg feldolgozni és ez a tartós negatív állapot sajnos még csak tovább rontja az esélyeit.
Biztos vagyok abban, hogy az Ön problémája is egy komplex, több szakma bevonását igénylő megbeszélést tesz szükségessé.
Természetesen a pszichiátriai, pszichológiai segítség nagyon fontos a talpon maradáshoz, de önmagában kevés.
Nem tudom hol lakik, talán ha felhívna hétfői, vagy keddi napokon 9-14 h között a +36-30-260-2641-es telefonszámon, több információval tudnék szolgálni.

Együttérzéssel: dr.Lajtavári László