Két és fél éves gyermek étkezési problémái

Két és fél éves kisfiam étkezésével kapcsolatos problémáinkkal kapcsolatban kérem segítségüket. Bálint (akit egyedül, szüleim, nővérem segítségével nevelek) egyébként rendkívül okos, nagyon szépen beszél, nagyon könnyen tanulja szinte önként az angol szavakat, figyelmes, ügyesen épít. Alig 2 kg-al koraszülötten érkezett meg, így nagy (talán túlzott) aggodalommal figyelte az egész család a gyarapodását. Az első probléma az evéssel akkor merült fel amikor nem lehetett a kezébe adni egy kiflit, vagy kekszet, mint már sok féléves kisbabánál ez igen gyakori. Ilyenkor szinte undorodva letette amit a kezébe adtunk...

Kedves Anyuka! Kisfia pillanatnyilag csak két és fél éves, ezt el kell
Önnek fogadnia. Mindezekért annyi segítséget tudok csak Önnek küldeni, hogy sok türelmet kívánok Önnek. A kisgyermek fejlődését, viselkedését formálni kell, nem erőltetni. Sem gondolkodásban sem viselkedésben ne várjanak felnőttre jellemző viselkedési formát a kisfiútól.

Sajnálom, de az a véleményem nagyon precíz, gondos levele olvasása után, hogy a kisfiúban nincs hiba. Féléves kisbabának nem kell kekszet, kiflit adni a kezébe, mert azt nem azért veszi a szájába, hogy megegye. Féléves kisbaba mindent a szájába vesz, mert ebben az életszakaszban így ismerkedik a világgal. Nem hiszem, hogy cumiznia kellene egyedül az üvegből, két és fél éves korban bár ügyetlenül, de pohárból ihatnak a gyermekek. Azt sem értem, milyen tápszert kap és miért kap tápszert meg bébiételt, az általam közelről ismert hasonló korú kisgyerekek szinte dührohamot kapnak, ha nem ehetnek a felnőttekkel együtt és ugyanabból. Miért kellene a kanálnak érdekelnie a kisfiút? Bármit is írnak könyvek. Talán még katonákat sem kellene mindig előkészíteni, mindent apróra felvágni, hadd tanuljon meg harapni is, rágni is. Ha a kisfiú éhes lesz, enni is fog, ha szomjas lesz, inni is fog , mert akkor már az életösztön fog működni benne és nem a szülőnek való megfelelés akarása. Én tehát nem tudok a gyermeknevelésben segíteni Önnek. Mindenki megprónálja a saját legjobb tudása szerint nevelni a gyermekét. A levélből azt szűröm le, hogy a kisfiúnak nincs semmi baja, Önnek pedig vagy sok gyermekes mamával kellene sokat beszélgetnie, vagy próbáljon meg pszichológustól, vagy nevelési tanácsadótól segítséget és útmutatást kérni.
dr Gerencsér Emőke