kétségek

Fiam 26 éves és nem volt nővel. Sőt ellenkezőleg csak is fiuval. Teljesen mgzavarodok ettől. Nem tudom, hogyan lehetséges ez. Megrontotta valaki? Öröklődés nem lehet, mivel mindketten nagyon is normálisak vagyunki e téren, és elődeink is. Mitől lehet ez. Soha nem beszélünk vele erről, ugy teszünk , mint aki tán nem is tudja, nem bántjuk, még csak egy szót sem szólunk. Csendben vettük tudomásul, magunkban viszontg megőrülünk. L7 éves volt mikor az apjával erre az egészre rájöttünk, sőt apja egy fiuval rajta kapta egy helybéli kolesban. Mondanom sem kell elkaptuk a srácot, a kollégistát, hogy megrontja a fiunkat aki nem volt még nővel. Aztán megfenyegettük, és vele abbamaradt. De tudjuk, hogy nincs nővel azóta sem. Sőt elolvastam fiuval való leveleit, és képeketg , hát nem volt szhivderitő. De mi megértő szülök vagyunk. Egyedül él Pesten , titkolódzó, zárkózott, felelősségteljes természet. Pedig okos , diplomás,tehetséges, szorgalmas, nagyon jó fiu. Mit lehet tenni??? Mi lesz igy vele, főleg időskorára. Ezek váltakozó kapcsolatok, nem tartósak,ha jól tudom. Reménykedhetek még változásban, lehet még nővel, lehet még unokám? Nem tud már megváltozni, vagy ilyenkor nem is akar már? Mi lesz igy vele . Rémesen féltem. Kérem válaszát. Jó ezh, hogy csendben vettük tudomásul, szó nélkül(leszámitva l7 éveskori dolgot, akkor is a másik fiut kaptuk el)

Kedves levélíró!

Nagyon megértem a fájdalmát, valószínüleg én is hasonlóan érezném magam.
Dehát nem tudnak semmit semm tenni. A szexuális kötődést nem lehet átprogramozni, egyet lehet csak tenni, elfogadni azt, amit nehéz elfogadni.
Szerintem ebben kellene Önöknek segítséget kérni, úgy tudom vannak már olyan alapítványok, egyesületek, ahol a hozzátartozók ilyen jellegü és nagyon komoly problámáira is segítséget tudnak adni.

Üdvözlettel: dr.Lajtavári László