kislányom nem alszik | Weborvos

Kislányom 2,5 éves. Mióta megszületett egy kezemen meg tudom számolni, hányszor aludta végig az éjszakát. Sokszor felkel és sír, nem kér inni, nem kér enni, ott fekszek mellette, tehát a hiányom sem lehet gond. Átlagban este 11kor tudom ágyba rakni, és reggel maximum 8ig alszik. Délután pedig 1-1,5 órát. Nem tudom ez elegendő-e, de a legnagyobb baj, hogy amikor alszik is nagyon nyugtalan. Napközben is többször tör rá a hiszti, ha valami nem úgy történik, ahogy ő akarja, de ez azt hiszem inkább már a dackorszaknak tudható be. Kérem segítsen! Egy nagyon fáradt anyuka

Kedves Édesanya!
A kisgyermekek, ugyanúgy, ahogy a felnőttek nagyon sokfélék alvási szokásaikat illetően. Vannak kicsik, akik akár a kezdetektől " átalusszák" az éjszakákat, és bizony vannak olyanok is , akik csak 4-5 éves korukra jutnak el a stabil átalvásig. Sokszor az sem egyértelmű, hogy mit tekintünk átalvásnak. Általában 5-7 óra egyben, teljes felébredés nélkül, annak tekinthető. Az édeanyák is sokfélék. Van, akit kiborít, és elviselhetetlennek érzi, hogy gyermeke, akár csak megébred éjszakánként és van, aki az átmeneti ébredések ellenére azt mondja, hogy mindenki jól alszik a családban.
A kisgyermekek alvási ciklusai és ezen belül az alvási fázisok is másképpen alakulnak, mint a felnőtteknél. Rövidebb egy-egy ciklus és ebből adódóan az egyes szakaszok közötti átmenetek is gyakoribbak, amikor is nagyon könnyen felébrednek mindenre. Legyen az inger akár külső vagy belső, testi vagy lelki. A levele alapján, az alvás mennyisége bizonyosan elegendő kislánya számára. A nyugtalansága pedig életkori sajátosság is egyben és bizony a hisztik is. A két éves időszakot szokták gyakran (én nem szeretem ezt a kifejezést) " dac korszaknak" nevezni, ami sokkal inkább értelmezhető abból a a megközelítésből, hogy egy két éves kisgyermek éntudata és akarata már van annyira fejlett, hogy szeretne kompetens lenni és döntéseket hozni minden olyan helyzetben, amely őt érinti, különösen ha testi funkció is érintett a kérdésben ( mit eszik, mit nem hajlandó enni, mikor alszik, akar-e bilizni, megy-e valahova stb...) Különösen fontos számára időről-időre kipróbálni, hogy hol a határ, mind fizikálisan, mind pedig, hogy kinél meddig lehet elmenni. Fontos is tudnia, hiszen az önállósódáshoz biztos háttér kell, egyre hátrébb tolható korlátokkal.( Ahogy nő a gyermek.)
Mivel gyermeke egyre nagyobb lesz javaslom a meséken keresztül való megközelítést. Sok-sok alvásról szóló történet, a családból, az állatokról, őróla, kis fantáziával kiszinezve, segíthet neki megérteni, hogy az alvás jó és pihentető, mindenkinek szüksége van rá, anyának is és közben ha az erő viszonyokat is tisztázzák a kérdést illetően ( mármint lefekvés ideje, ébredéskor a sirás illetve a hiszti kezelése) akkor hamarosan kialakítható egy mindenki számára elfogadható éjszakai családi élet.
Tisztelettel: Dobrova Beatrix , védőnő, IBCLC