lady

lady Kedves LajtaváriDoktorúr! Szorongok. Egyre többször egyre több szituban. Vagy csak egyre jobban zavar. Állandoan pirulok. 35 eves vagyok. Gyerekkorom ota van.Régebben voltam orvosnál kaptam gyogyszereket, nem hatottak. Voltam pszichoterápián is de az sem hatott. Miert nem hatnak nekem ezek a dolgot? Agykontrollt is elvesztettem. Nem kerülöm el a helyzeteket mostanaban már regebben elkerültem. Nem tudom már mit tegyek. Van e megoldas. Vagy törödjek bele? Nem merek randizni se. Ugyan vár párom de nem az igazi. Utálom mikor felhivjak a figyelmem a pirulásra vagy egyéb testi hibára. Tudja én még a cigányokat is irigylem nekik legalább van gyerekük.Az én párom meg nem akar. Pedig a gyerek az élet értelme nem? Visszakanyarodva menjek ujabb terapeutahoz vagy inkabb törödjek bele a szorongasaimba?Anyukám is mondja te ilyen szinváltos vagy.Na marha jo... Minden erzes kiül az arcomra.És szeretem a kényelmet nem vagyok az az alapozgatos puderezgetős minden nap azt sem lehet főleg hogy csak a nagyon erős alapozok hatnak amin nem üt át a vörösseg. Kérém öszinte válaszát. Üdvözlettel:

Kedves levélíró!
Az, hogy nem változott a pszichoterápia hatására nem azt jelenti, hogy nem hat a pszichoterápia, hanem azt, hogy valami probléma volt a terapeuta és Ön között. A pirulás nagyon árulkodó jelenség, lehet, hogy nagyon rögzült és ezért jelentkezik még mindig. A kérdés az, hogy a pirulás mögött van-e olyan élmény, ami zavarja és akadályozza az életében.
A szorongásokba nem nyugodjon bele. Vagy Ön meg tudja oldani, vagy ismételt segítséget érdemes kérni.
Sajnos az emberek nem feltétlenül jóindulatuak és bizony gyakran "rászállnak" a pirulósokra.
együttérzéssel: dr.Lajtavári László