lelki béke

lelki béke

Kedves Doktor Úr!

Egy igen kényes és kínos ügyben írok. A lányomról kiderült kettős életet él. Miközben a hétköznapokban jóravaló dolgos ember és tisztelettudó gyerek, addig a másik énjében a barátja helyett, akivel csak ritkán találkozik a nagy távolság miatt, egy gyerekes(házas)párhoz jár weekendezni vidékre, ahol lesbi, BDSM játék van... Rólam is igen megalázóan beszél az új "családjának", az idiótától kezdve minden vagyok, csak azért mert éppen abban az időpontban nem mehetett hozzájuk egyéb elfoglaltság miatt, aminek okozója szerinte én voltam tudtomon kívül.

Mi vidéken élünk, ha haza kell jönnie 3-4 havonta, látszik rajta az iszony, ami ezt kiváltja. Szerinte ő nem hazajön, ő bp.-en van otthon. Szerinte én fizikailag és lelkileg elnyomom, uralkodom rajta és nekem hálásnak kell lennie, amiért vitte amire vitte. Mindezt azért sem értem, mert mindig önállónak, függetlennek neveltem, már régóta nem szólok bele az életébe, sosem hangoztattam, hogy hálásnak kell lennie, én egy kedves szónak is örülnék, de nagyon ritkán kérdezi meg hogy vagyok...

Szerintem ezen partik után lelkiismeret furdalása lehet, mert pl. a közösségi oldalára ezen események után kitesz egy régi kedves közös képet a barátjával, és jönnek a reagálások rá, hogy "nagyon aranyosak vagytok stb."

Nem tudom mit tegyek. Kihez forduljak, hogy beszéljem meg vele ezeket a dolgokat, amiről csak véletlenül szereztem most tudomást.

Én lelkileg teljesen magam alatt vagyok. Egy világ omlott össze bennem. Jóravaló dolgos embernek neveltem, de valamit mégis nagyon elrontottam.

Válaszát előre is köszönöm.

"lelki béke"

Kedves levélíró!

Nyilván nem véletlen, de csak most, egy utólagos ellenőrzésnél vettem észre, hogy Önnek nem válaszoltam. Elnézést kérek.
Nagyon nehéz kérdésről ír, az egész emberi élet benne van. Regényt lehetne írni, de Önnek nyilván konkrét segítség kellene.
Nem tudok mást írni, mint azt, hogy próbálja elfogadni mindazt, ami történt Önnel. A múltat nem tudja megváltoztatni, jövő még nincs, egyetlen valóság van és ez a jelen.
Valahogy érzékeltetni kellene ezt a lányával és akkor talán elindul Önök között egyfajta párbeszéd, amire a lányának ugyanolyan szüksége van, mint Önnek.
Tudom, hogy ez kevés, de el kell indulni.

együttérzéssel: dr.Lajtavári László