levertség | Weborvos

Üdvözletem! jelige: levertség A tanácsát szeretném kérni. 5 éve élek együtt a párommal. Kb 1 éve kezdődött a levertsége, rosszkedve. Az utóbbi 4 hónapban rendkívül kedvetlen, levert, nem akar kimozdulni, és mindenáron azt bizonygatja, hogy ő beteg. Sok mindene fájt. Voltunk rengeteg orvosnál, de nem találtak semmit. Végül elment az én unszolásomra egy pszichológushoz. Kapott 2 féle gyógyszert. Pár nap után soha nem látott rossz kedv és levertség lett rajta úrrá. Teljesen érdektelen lett. Sokat sír, szorong. Enni alig akar. Semmi javulás nem tapasztalható. Úgy ismertem meg, hogy az átlagnál is érzelmileg érzékenyebb. Egész nap sír, nem tud semmit csinálni. Azt gondoltam, hogy a kapott gyógyszerek hatására jobb lesz, de nem, ROSSZABB lett. Ebben kérném a tanácsát. Mit tehetnék??? Ha így folytatódik rámegy a kapcsolatunk is. Köszönettel: egy kétségbeesett férfi

Kedves levélíró!
Öszintén együttérzek Önnel, mert Ön is segítségre szorul. A felesége több, mint levert, egészen biztosan depressziós, de abból, amit leír, nem derül ki, mi lehet az ok.
A gyógyszerrel kapcsolatban meg nem tudok véleményt írni, mert - nyilván mellékhatások miatt - átmenetileg rosszabbul lett. A legrosszabb megoldás történt, abbamaradt a gyógyszeres kezelés. Két megoldás jött volna szóba: vagy kisebb dózissal folytatják ugyanazzal a szerrel, vagy váltanak egy másikra.
Így nem sikerült csökkenteni a tüneteket, pedig ez szükséges lenne ahhoz, hogy egy szakember közel tudjon kerülni a lelkéhez.
Mert ott valami nem stimmel. Az, hogy jó a házasság, nem mondd túl sokat.
Mindenképpen kellene valaki, akiben a felesége megbízik (nem tudom, hogy Ön mennyire képes erre, attól tartok nem igazán), akivel ismét elmegy az orvoshoz, kérnek pszichológiai vizsgálatot is. Ha kialakul a bizalom az orvossal, akkor már minden könnyebben megy. De gyors csodát ne várjon.
És ha jobban lesz a felesége én mindenképpen javaslom, hogy részesüljön pszichoterápiás kezelésben, ami egy idő után párterápiával folytatódhatna. Én ezt a folyamatot látom a gyógyuláshoz vezető útnak.
Együttérzéssel: dr.Lajtavári László