mánia

Tisztelt Webdoki! Nem is tudom, hol kezdjem. 39 éves férjem egy éve öngyilkos lett, mert el akartam hagyni. Előtte munkanélküli volt, de dolgozott naponta egy ismerősnél, jó bérért, a korábbi szakmájában. Kényszeres rendmániás volt, de ezt csak utólag állapítom meg ilyen tudatosan. Kérdésem pont az lenne, hogy felróhatom-e magamnak, hogy nem vettem észre, hogy beteg? Nehéz együtt élni a tudattal, hogy a szavaimmal megöltem a férjemet. Köszönöm a segítségét! Jelige: mánia

Kedves levélíró!
Elnézést kérek, hogy később válaszoltam erre a súlyos tartalmú levélre, de nem voltam gépközelben.
Ön senkit sem ölt meg. A férje ölte meg saját magát. Ez nagyon nagy különbség. Más kérdés persze, hogy egy emberi kapcsolatban mi hol vagyunk, mennyire vesszük észre a másik problémáját. Nem a betegséget kell észrevenni, hanem a
velünk élő ember szenvedését. Nincs értelme vádolni magát, hiszen egy kapcsolatban mindig legalább ketten vannak. Miután nem ismerem a kapcsolatuk részleteit, természetesen
felelőtlenség lenne a részemről bárkit felelőssé tenni ezért az emberi tragédiáért. Ez a férje döntése volt. Persze tanúlságai lehetnek a történetnek és nagyon helyesen teszi, ha ezeket
megkeresi, de vádolni nincs értelme Magát.
együttérzéssel: dr.Lajtavári László