Mikorra várható, hogy a régi önmagam leszek?

Tisztelt Doktor úr! Úgy nagyjából másfél-két éve egymás után értek el komolyabb krízisek. (közeli családtag elvesztése, munkahelyi problémák, párkapcsolati gondok) Pszichiáterhez fordultam, mert nagyon gyakran voltam feszült és szomatizáltam. Antidepresszánst írt fel, előbb csak egyet, majd még egyet.(egy ssri-t) Átmenetileg tán használtak valamit ezek a cuccok, de aztán egyre inkább a mellékhatások kerültek előtérbe és amikor azt éreztem, hogy a szexuális érdeklődésem, a libidóm csökken, igaz folyamatosan, de elhagytam a gyógyszert, habár a pszichiáter mondta, hogy még egy évig szedni kéne. Közben sok mindenen változtattam az életemben, a kríziseim többségét megoldottam, s habár olykor "szomatizálgatok", egyre kevésbé akarok odafigyelni ezekre a dolgokra. (Eldöntöttem, hogy gógyszert soha többé!) A problémám az, hogy habár az ssri-t legalább három hónapja, a másik gyógyszert (mirtazapin) pedig egy hónapja nem szedem, a libidóm még mindig nem tért vissza teljesen. Így aztán bizonytalanabb vagyok párkapcsolati ügyekben, holott most ennek pont az ellenkezője kellene. Mikorra várható, hogy a régi önmagam leszek? Ilyen sokáig elhúzódhat a gyógyszerek mellékhatása? Vagy tán pszichoterápiára kéne mennem? Mit tanácsol? Köszönettel:

Kedves levélíró!
Írtó klasszul csinálja, azt azért jobb ha tudja!!
Lehet, hogy elsőre kicsit nehéz megérteni, de egy csomó "mentális történést" mi magunk hoznuk létre.
Lehet, hogy elhúzódó gyógyszer mellékhatásról van szó,de az a gyanúm, hogy nagyon erősen koncentrál erre a hallatlan örömöt okozó tevékenységre.
És a kudarc, ha túl korán próbálkozunk ismét, kudarcot szül.
Van egy bölcs tibeti mondás : "Ha nem vakarom, nem viszket"
Remélem érti és akkor most nem erölteti a kérdést, hanem feladja a küzdelmet és hagyja, hogy gyözzön a természet egészsége.
Együttérzéssel: dr.Lajtavári László