nem is akarnék néha élni / néha pedig a fellegekben vagyok
Közzétéve: 2009. 02. 23. 15:04 -
• 1 perc olvasásKözzétéve: 2009. 02. 23. 15:04 -
• 1 perc olvasás
Valamiért furcsán érzem mostanában magam. Nem találtam egy ideig a helyem az életben. Nem akartam meghalni, semmi ilyesmi, csak egyszerűen túlságosan szűrkék voltak a hétköznapok. Azóta új dolgot találtam, amivel foglalkozhatok. 13 éves vagyok, és most kezdtem el aktívan táncolni. Most viszont sok a méllypontom. Legszívesebben nem is akarnék néha élni. Néha pedig a fellegekben vagyok. Mért van ez?
Kedves levélíró!
Tudja az emberben sokféle és gyakran ellentmondásos érzelmek, vágyak, gondolatok jelentkeznek, különösen kamaszkorban, amikor egyébként is formálódik a felnött "Én". Ez bizony nehéz. Akarunk is valamit, meg nem is .Szeretünk, de mégsem. Jók szeretnénk lenni, dehát nem lehet az ember mindíg jó.Szeretnénk is valamit, de félünk is tőle. És emiatt nagyon sok bajunk van
magunkkal. Szeretjük is magunkat, meg nem is.És ha valaki őszinte ( Ön az) akkor bizony hullámvasútszerű a hangulatunk, az élethez való viszonyunk.Próbálja ezt elfogadni és bátran vállalja Önmagát, az ellentétekkel együtt. Higyje el, hogy könnyebb lesz, persze minden szenvedést akkor sem lehet elkerülni. Ha valami nem világos, nyugodtan írjon újra.
Üdvözlettel: dr.Lajtavári László
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek