Nephrosis syndroma

Kérem szíves tájékoztatását a már több mint 15 éve fennálló "nefrozis" betegségemről

A napokban több olvasónk többféle kérdést tett fel a nephrosis syndromával

/nefrózis betegség/ kapcsolatban. Ezekre nem külön válaszolok, hanem a nefrózis

betegségről egy - remélem érthető nyelvezetű - összefoglalást közlünk.

A nefrózis betegség gyűjtőfogalom. Olyan, megjósolható tünetegyüttest jelent,

amelyet a veseglomerulusok súlyos, elhúzódó fokozott fehérje-áteresztése =

protein permeabilitás fokozódása/ okoz. A vizeletben megjelenő fehérje sok

/testfelület négyzetméterre számítva 2 g feletti/ és gyakori a hypoalbuminaemia

/ 3 g/dl alatti érték/, vizenyők, lipidúria / lipid a vizeletben/ és lipaemia /

zsírvérűség, azaz a vérben a normálisnál nagyobb lipid értékeket mérnek/ A

nefrózis tünetegyüttes bármely életkorban előfordulhat.Gyermekeken / másfél-négy

éves kor között/ többször, mint felnőttekben. Mindkét nemet kb. azonos mértékben

érinti.A betegség oka valószínűleg az, hogy a szervezet nem tudja visszatartani

a kisebb molakulasúlyú fehérjéket. Ismertek azok a betegségek, amelyek nefrózis

szindromával járnak, tehát amelyekben ezek a fehérjék kiürülnek a vizelettel a

visszatartó gátak sérülése miatt. Ilyen betegségek: a vese elsődleges

glomeruláris betegségeinek a legtöbbje és a másodlagos vesebetegségek , amelyek

valamely egyéb betegség folytán alakulnak ki. / mint például, de nem teljes

felsorolásként cukorbetegség, immunbetegségek, daganatok, gyógyszerfüggő

kórképek, fertőzések, stb.,/ és vannak veleszületett formái is. A nefrózis korai

jelét nehéz észrevenni, mert ez: habos vizelet. Egyéb gyanújelek az

étvágytalanság, fogyás, dagadt szemhéjak, izomsorvadás, hasi fájdalmak, ,

bőralatti vizenyők,súlyos esetben mellkasi folyadékgyülem, hasüregi kóros

folyadékgyülem. A vizenyő vándorolhat / pl. reggel a szemen, este a bokákon

észleljük/. A beteg vérnyomása bármilyen lehet / alacsony-normális-magas/. A

betegeknél a legnagyobb megoldandó probléma a fokozott fehérjeürítés

következményeinek a korrigálása.Mivel a szervezetben a fehérjevesztés miatt

olyan állapot jön létre, mintha a betegnek alultápláltság miatti táplálkozási

hiányállapota volna. A fehérjehiány miatt hajhullás, haj-és köröm töredezés,

növekedésbeni elmaradás, csontok erősségének gyengülése, cukorürítés, K-vitamin

hiány, izombántalmak, csökkent kálciumszínt stb., jelentkezhetnek.Néha

gyakrabban kap el a beteg fertőzéseket./ valószínűleg azért, mert a vizelettel

immunglobulinok is ürülnek/ A fehérjevesztés hatással van a véralvadásra is és

ezért a betegeknél nagyobb az esetleges thrombózisok kockázata, erre figyelni

kell.A diagnózis felállítása a klinikai tünetek + laborleletek + vesebiopsziával

történik./ a vesebiopszia azt jelenti, hogy tűvel a veséből vesznek ki anyagot,

amit szövettani vizsgálattal értékelnek/. A diagnózist csak akkor állítják fel,

ha a betegnek súlyos proteinuriája / fehérjeürítés a vizeletben/ van - mert

mint látja, a klinikai tünetek nem jellemzőek a betegségre, bármely más

állapotban is előfordulhatnak. Viszont sok egyéb vesebetegség létezik, ami nem

okoz fehérjeürítést, tehát nem vezet nefrózis betegséghez. A betegek

kivizsgálása során azt is nézik, hogy van-e esetleg olyan kísérőbetegség, amely

nefrózis szindromával jár. Vizsgálják a beteget mindazon betegségekre, ahol

proteinuria / fehérjeürítés van, viszont mégsem nefrózis szindromával állunk

szemben.A nefrózis betegség kórjóslata attól függ, hogy milyen alapon alakult ki

ez a tünetegyüttes. Teljes gyógyulás várható akkor, ha az ok a háttérben olyan

alapbetegség, amit tudunk kezelni.A gyermekkori esetek több, mint a fele

teljesen gyógyul.Ezenkívül jó a helyzet akkor, ha a betegség szteroidra

reagál.Több formája a nefrózis betegségnek spontán gyógyulásra is képes még

akkor is, ha előtte hosszú évekig fent állt. A betegség kezelésében alapvető a

vese szövettani eredménye illet a vesében észlelt elváltozások jellege.

Emmellett a betegnek diétát írnak elő. Ez a diéta napi testsúlykilógrammra

számított 1 g jó minőségű biológiai fehérjét kell, hogy tartalmazzon. Rostokban

gazdag legyen, viszont kevés telített zsírt és kevés koleszterint

tartalmazzon.Fehérjepótlás nem szükséges / csak alultáplált betegeknél/

Fehérmegszorítás nem szükséges / csak akkor, ha a beteg szérum kreatininje

emelkedett és a fehérjebevitel miatt a proteinuria értékei romlanak/. A magas

koleszterin szyntet gyógyszeresen szokták csökkenteni. /a kreatinin foszfokináz

színtet viszont nefrózisos beteg koleszterincsökkentő kezelésekor ellenőrizni

kell / Vannak betegek, akik ACE gátlókra is reagálnak, de ezt nem adjuk a

kimutatott veseelégtelenségben szenvedő nefrózisos betegnél. A napi

káliumbevitel fontos, ez napi testsúlykilógrammra számított egy mmol. Alacsony

nátrium érték mellett folyadékmegszorítást írnak elő. Ha a vizelet mennyisége nő

és a vizenyők megszűnnek, akkor már nem kell a nátrium /só/ bevitelt túl

szigorúan korlátozni. Vízhajtót a vese állapotának ismeretében csak orvos adhat

a nefrózisos betegnek! Bár ismert a fokozott thrombózis hajlam ezeknél a

betegeknél, thrombózis megelőző entikoagulans /"vérhigító"/ kezelést csak akkor

alkalmaznak, ha a szérum albumin érték 2.5 g/dl alatti vagypedig akkor, ha

thromboembóliás szövődmény keletkezett.Minden fertőzést orvosnak kell

kezelnie.Tehát a nefrózis /nephrosis/ betegség bármikor kialakulhat bárkinél, a

vizelet vizsgálattal mért magas fehérjeszínt felkelti a gyanút, kivizsgálással

megállapítják azt, hogy milyen típusú a betegség, megnézik azt, hogy fennáll-e a

háttérben olyan betegség, ami nefrózissal járhat illetve azt, hogy a

fehérjevizelés egyáltalán nefrózis betegség-e, vagy más. Nagyon fontos a

rendszeres, azaz állandó orvosi felügyelet, étrendi javaslatok betartása. A

kiváltó betegséget kezelik, a nefrózis betegséget nem mindíg kell kezelni. A

fehérjevesztés következményeire figyelni kell. A nefrózis betegség elmúlhat,

hosszú évek után magától is eltünhet.

dr Gerencsér Emőke