pánikbeteg, évekig komoly gyógyszerfüggő voltam
Közzétéve: 2011. 07. 20. 06:53 -
• 1 perc olvasásKözzétéve: 2011. 07. 20. 06:53 -
• 1 perc olvasás
Tisztelt Dr. Úr! 15 éve vagyok pánikbeteg, évekig komoly gyógyszerfüggő voltam. Hosszú évekbe telt mire meg tudtam bírkózni ezekkel a rohamokkal, sikerült letennem a gyógyszereket, majd a dohányzásról is leszoktam. Még néha előjönne a pánik, de nagyon jól kezelem! Már csak egy probléma maradt, ami régen nem volt, hogy nagyon hirtelen haragú és ideges ember lettem. Hogyan tudnék uralkodni magamon, hogy ne mondjak ki dolgokat meggondolatlanul? Nagyon szeretem a páromat, nem szeretném elveszíteni, éppen gyermeket várunk, a magzatnak sem tesz jót a dühkitörés. Próbálok uralkodni magamon, de képtelen vagyok. Ez is olyan mint egy pánikroham, csak idegroham formában jön. Akinek egyszer idegrendszeri problémái lettek, sosem lehet már normális ember? Nagyon szeretnék kijönni ebből! Köszönöm válaszát:
Nem igazán tudom mi az oka annak, hogy a köztudatban a "normális" ember nyugodt, nincsenek mentális problémái. Ez csak egy ideálkép én még soha nem találkoztam ilyen értelemben "normális" emberrel. Azt iszem ez az egyik legnagyobb alapvető hazugság.
A normális élet olyan, mint az Öné. Tele van problémákkal, tévutakkal, függőségekkel és kínlódással, hoy ezektől megszabaduljunk.
Nekem nagyon szimpatikus amit ír magáról. Ha tudná milyen kevesen vannak akik - mint Ön- megpróbálnak tenni valamit, nagy nehézségek árán megszabadulnak az egyik függőségtől, aztán attól, ami a helyére lép.
Most a felszínre jöttek azok az indulatok, amik elől korábban menekülni akart, gyógyszerfüggőségbe, pánikbetegségbe.
A harag nem egyértelműen negatív, gyakran a harag kifejezése megelőzheti a valódi aggresszivitás megjelenését. Persze azért ezt sem árt mentálisan kontrollálnunk.
Dehát Ön már megtanulta a leckét, tudja mi az a "mentális kontroll". Próbáljon a harag érzése mögé nézni, megérteni és akkor lassan megtanulja kongtrollálni. És utána majd észreveszi, hogy kezd "bölcsebb" lenni. Önnek menni fog.
Üdvözlettel: dr.Lajtavári László
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek


