SICC...

SICC...

Tisztelt Doktor Ur/Nő!



SICC...jeligére.



Október 1-én, ép, egészséges, 3870gr-os kislánynak adtam életet, 40 évesen, s ez harmadik gyermekem. Az első kettő előző házasságomból született, ez egy uj kapcsolat. Tudom, hogy benne vagyok a korban, de nem kizárt, hogy szerettünk volna még babyt, DE!! Szeretném leirni a történteket, s véleményt kérni, mert egyszerűen tanácstalan vagyok, s nem tudom, mi lenne a helyes.



Orvosom által október 17-re voltam kiirva. Szeptember 30-án, a délutáni órákban ultrahangra és nst-re mentem be a kórházba, ahol a vérnyomásomat is megmérték, mert stresszes énemből adódóan, orvost, kórházat, rendelőt látva, mindig az átlagosnál magasabbra kuszott, holott otthonomba mérve mindig normális értékek között mozgott. Erre terhességem alatt szedtem dopegyt tablettát, s mivel a vérnyomásemelkedésnek nem szervi oka van, nem állitott be semmit nálam. Történt ez akkor is, hogy a mérés alkalmával, feltűnően magas, eddig még soha nem mért vérnyomást mértek, ez 220/120 volt. Fogadott orvosom nem akartz elengedni, de a ruháért, s egyéb szükséges dolgokért még hazajöttem, majd visszamentem, s benntartott. Vajudóba kerültem, ahol egész éjszaka vérnyomáscsökkentő infuziót kaptam, s két szem corinfart, amit nem bir a szervezetem, oltári fejfájást okoz, de vérnyomáscsökkenést nem, de a vérnyomásom 160/110 alatti értékre ment le, inkább ezen felül volt az éjszaka mért érték. Másn

ap reggel egy ultrahangos vizsgálat során ugy döntöttek, meg kell szülnöm a babaát, nem kell császármetszést csinálni, hol a műtétre való előkészitést még a 38-ik héten megcsinálták, ha netalán erre került volna sor. 10 óra tájban burkot repesztettek, majd fogadott orvosom tanaácsadásra indult. A délutáni órákban ért vissza. Kb 4 óra lehetett, mikor bekötötte az oxytocin infuziót, s közben ment a vérnyomáscsökkentő is, de az érték még mindig nem változott. Kb két óra vajudás után a vérnyomásom 220/175-re szökött föl, amikor is egy üres papirt aláiratva velem, azt mondták, megállt a tudomány, császármetszésre előkészitenek. Meg is történt, 18.40-kor meg is született a kislányom, de a műtét ideje nekem elég soknak tűnt, más műtéteit hallva és látva. De még ekkor sem gondoltam semmi különösre, örültem a babaának, s annak, hogy viszonylag elég gyorsan tul vagyok a nehézségeken. Teltek a napok, s eljött a varratszedés ideje, amikor is a fogadott orvosom közölte, hogy a fogamzásgá

tlás meg van oldva, elkötötte a petevezetékeimet. Derült égből villámcsapásként ért a hir, de fölfogni igazán még nem tudtam, igy válaszolni sem nagyon volt mit rá. Mikor hazaértem, s beszélgettünk a párommal, akkor jutott el a tudatomig, mi is történt velem, amiről tudomásom nem volt, bele nem egyeztem, s nem is közölték velem, hogy esetleg a körülményeket és az életkort figyelembe véve erre esetleg sor fog kerülni. Szeretném leirni a diagnózist, s az epikrizist, s kikérni a Doktor Ur/Nő véleményét erről a nem egészen "szépen" elsülő dologról...milyen jogaim vannak ezzel a dologgal kapcsolatban, mert ez véleményem szerint valahol egy maradandó egészségkárososdás, s emberi jogaim megsértése körébe sorolnám.

...

Kedves Kérdező!
A gyógyszeres kezelésre nem reagáló magas vérnyomás az ún. terhességi toxaemia/preeclampsia betegség része, mely súlyos, életveszélyes állapot lehet mind az anyára, mind magzatára nézve. A kórkép gyógyítása a terhesség befejezése által lehetséges, amely lehet császármetszés, és megfelelő viszonyok esetén hüvelyi szülés. Ha úgy érzi, hogy a kezelés kapcsán valamilyen sérelem érte, akkor érdemes azt először kezelőorvosával tisztáznia és ha a megbeszélés eredménye nem kielégítő, akkor kérje ki betegjogi képviselő tanácsát.
Tisztelettel:
dr.M.Zs.