Stressz
Közzétéve: 2009. 11. 30. 13:20 -
• 3 perc olvasásKözzétéve: 2009. 11. 30. 13:20 -
• 3 perc olvasás
Stressz
Jelige: Stressz
Kedves Weborvos!
Ha tudtam volna annak idején hogy itt kötök ti, soha nem választottam volna informatikát pályának. Kezdődött kb 16 évesen, amikor előszőr belekzdtem a programozásba, 2 óra programozás után, mintha álamszerű lett volna minden, fájt a hasam, bizseregtek az ereim, szédültem, szarul voltam. Ez játéknál is megesett, hogy este 4 től 8 is gépeztem, és azt vettem észre hogy fáj a hasam. Amúgy sem voltam egy nyugodt ember. Évekkel később mégis úgy döntöttem szeretnék informatikával foglalkozni, mert rettenetesen szerettem. Így bele is vágtam egy 2 éves programozóiba, aminek hatására első félévben ledőltem egy csúnya vírustól, majd második év szeptemberétől hasmensé és pánikrohamok. Ekkor megszakítottam tanulmányaimat, azt vettem észre hogy általánosan vagyok szarul, néhány óra gépes munka után is szédülök, hányingerem van, ha elhagyom a gépes környezetet pánikroham, hasmenés alakul ki. Napi 14 órát ültem gépnél kisebb megszakításokkal, gyengének érzem magam, egy lépcsőzéstől is nagyon ver a szívem. Ez odáig fajult, hogy ma már ha 2 óránál többet nézek lcd monitorra, már nem is crt, akkor is jön a hányinger, az álomszerű érzés, a rosszullétek tömkelege. Azelőtt ez nem volt tapasztalható nálam, és nyáron sokkal kevesebbet töltöttem a gépnél, ennek hatására átbillent a mérleg, szeptemberben már nem kellett félnem pánikrohamoktól, ettől elbíztam magam, megint csak vágyamnak engedtem hogy rendszergazda lehessek. El is kezdtem a szakot, 1 hónap nem tellt bele, és az ügyeleten kötöttem ki. Ennek ellenére egészen jól tűröm a pánikrohamokat, mostanában nem sokan tudnak róla hogy vannak rohamok, de mégis nagyon rossz így élni, így alakult ki az a gondolkodásmód is, hogyha elmegyek valahová, mozi, színház, számolom a perceket, órákat hogy mennyi van még, és mikor mehetek haza. Tehát a kikapcsolódásnak és szórakozásnak is lőttek. Nem tudom mi tévő legyek, meghasadna a szívem ha ott kéne hagyni az informatikát, de ha meg űzöm rendesen, akkor meg a pánikrohamoktól őrülök meg napi szinten. Mi tehát a helyes megoldás? Pánikroham vagy yjam ott amit szeretnék? Vagy van 3-ik megoldás is? Megjegyzés: Mindig stresszelek ha gépnél ülök, kivéve ha olyat játszok ami megnyugtat, vagy filmet nézek. Amikor stresszelek nem tudom megmondani miért, hiszen okom nincs rá, nem is tudok magyarázattal szolgálni a tresszelés miatt, de megállítani sem tudom.
Üdv: egy 22 éves fiú
Kedves levélíró!
Nem hiszem, hogy az informatikával bármi baj lenne. Könnyebb lenne az élete, ha pl. fodrász, vagy gázszerelő, vagy pszichiáter lenne?
Nem. A probléma Önben van, a bizonytalanságban, szorongásban, önértékelésben. Ezek mind olyan dolgok, amin lehet segíteni.
Olyan ez, mint egy rossz program. Meg kell találni a hibát, lehet, hogy újra kell irni a programot ( vagy egyes részeit ) és akkor megszünik a tünet, ami a felhasználó oldalán jelentkezik, azaz nem, vagy rosszul müködik a gépe. Ha rendszergazda, akkor egy csomó embernek lesz nehezebb az élete. (itt a felhasználókon az emberi kapcsolatokat értem)
Valahol el kell kezdenie. Lehet, hogy ez a levél volt az első és lehet, hogy legfontosabb lépés.Ön ért a programozáshoz és jól tudja, hogy a program nincs előre megírva, hanem a program irása során alakul ki, lassan-lassan maga a program.
Tisztázza most már, hogy mik a zavaró érzései, gondolatai. Lehet, hogy csak a tüneteket kell megtanulni kontrollálni. De lehet, hogy mélyebbre kell menni és meg kell érteni, hogy támadta meg egy virus a programot és el kell jutni egészen odáig. Az élet nehéz és mi emberek sérülékenyek vagyunk.
Az informatikával nekem két problémám van. Az egyik, hogy könnyen elmagányosodik az ember, a másik, hogy egyre több időt tölt vele és nem él teljes, egészséges életet. Gondolkodjon el ezeken.
együttérzéssel: dr.Lajtavári László
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek


