Stroke a családban
Közzétéve: 2009. 02. 20. 14:59 -
• 2 perc olvasásKözzétéve: 2009. 02. 20. 14:59 -
• 2 perc olvasás
Stroke a családban
Stroke a családban jeligére
Tisztelt Doktornő, Doktor úr!
Nagymamám stroke után halt meg, édesanyámnak kétszer volt már TIA-ja, dédnagyanyámról is pont olyan időskori viselkedészavarokat meséltek a családban, mint amelyeket nagymamám mutatott a stroke után. Nekem kb évente 1-2x van látászavarral és afáziával járó, fél-egy napig tartó migrénem. Egyszer sikerült kitapintanom egy pontot a nyakam hátsó- felső bal oldalán, amit megnyomva sokkal jobban lettem, és mintha pattant is volna valami. Ez ültette a bogarat a fülembe, hogy hátha nem is sima migrén ez, mert nálam nem is a fejfájás a lényeg (ha már jön a hányás meg a fejfájás, akkor mindjárt vége lesz a rohamnak), hanem az émelygés, rémes közérzet, látómezőkiesés, beszéd- és írászavar. Mindig hirtelen van vége (a fejem "nyom" utána pár órát, de az összes többi tünet hirtelen múlik el), mintha lekapcsoltak volna egy gombot. Jártam neurológus főorvosnál, csináltatott CT-t (negatív lett), felírt gyógyszert és az volt a vizsgálat kicsengése, hogy örüljön, hogy ilyen ritkán van migrénje, és tovább nem érdekelte az eset. MR nem készült, se nyaki UH.
Hiszek a megelőzésben, sokkal jobb lenne most utánamenni és proaktíve kivizsgálni, van-e összefüggés, mint később a megromlott életminőségben utólagosan kezelni, ha már megvan a baj. Szeretném megelőzni, hogy kövessem a női felmenőimet. Más étkezési és mozgási szokásaim vannak, nem dohányzom, de szerintem ez kevés. Nyaki UH-t érdemes volna-e csináltatni? Mi ennek a módja? Háziorvos beutalhat, vagy a nem-érdeklődő neurológushoz kellene visszamennem? Mit mondjak neki pontosan?
Előre is köszönöm a választ!
Kedves levélíró!
Teljesen igaza van, de azért a szakma is tud sok mindent, szerintem a neurológus lehet, hogy nem volt érdeklődő, de korrekt volt a vizsgálat.
Egy látótérvizsgálat jó lett volna. A nyaki UH-tól nem várnék sokat, de meg lehet csináltatni. A tünetek alapján migaine opthalmique a betegség.
Üdvözlettel: dr.Lajtavári László
Kövess minket!
facebookKapcsolódó cikkek


