szédülés

Tisztelt Doktorúr/Doktornő! 20 éves nő vagyok, egy éve kezelnek szorongással és enyhe depresszióval. Mivel évekig - talán gyerkkorom óta is - kezeletlenül voltam egyre rosszabb helyzetben, szívritmuszavarom keletkezett és súlyos migrénjeim is voltak (ezeket gygyzseres kezelés folytán fél év alatt voltak képesek elmúlasztani). Másfél év szedés után most búcsúőzott el tőlem a pszihiáterem azzal, hogy lassan abbahagyhattam az antidepresszáns és a nyugtató szedését. Viszont azóta megjelent egy probléma, amiről először csak azt hittem, frontérzékenység: szédülök és rossz az étvágyam. Nem úgy rossz az étvéágyam, hoyg nem eszem, hanem hoyg semmti sem kívánok, ha nem törődnék vele, hogy elhízok, csak csokoládét, chipset ennék (pedig nem is szeretem annyira a chipset). A szédülés a nap minden szakaszában rámjön, ha fordulok vaggy oldalra nézek, esetlegfelfelé néha... mindegy, hogy a nyakamat vagy az egész testemet forgatom vagy csak a szememet... a vérnyomásom alacsony, de annyira nem, hogy ezt okozza. Dohányzom is, de amióta ez van (talán hála istennek) nem kívánom, rosszul leszek tőle, csak annyit szívok, amennyit mindenképpen hiányolok. Szeretném a véleméányét arról, hogy lehet-e ez amiatt, hogy abbahagytam a gyógyszerek szedését (lassanként!) vagy esetleg keressem felismételten vele háziorvosopmat (már felkerestem, de csak vérnyomást mért és a hasamat nyomkodta meg). Köszönettel Jelige: szédülés

Annak a hírnwek persze nem örülök, hogy a "lelki" vizsgálat csak vérnyomásmérésből a pulzusvizsgálatból áll, de valószínűleg pszichiáterhez kell mégis fordulnia. Leveléből az tünik ki a rosszabbodás a gyógyszerek elhagyása után kezdődött és nyilván nem jött még terljesen rendbe.
Kellene azért pszichológiai tanácsadás is.
Együttérzésel: dr.Lajtavári László