szerelem

Tisztelt Doktor Nő/Úr! Az alábbi esetről kérném ki a véleményét ha ideje engedi. Két kamasz gyermekem van, a kisebbek lányom 16 éves és a fiúk egyre többet megfordulnak nálunk.Én ezeket a fiúkat probálom elfogadni és támogatni őket, hiszen jobb ha nálunk vannak mint hogy az utcákon mászkáljanak.Ebből kifolyólag én is eléggé megismerem őket, jó viszonyba kerülünk. Már sajnos tapasztaltam hogy az előző kapcsolta a lányomnak amikor vége lett, én is nehezen viseltem. Nem szeretnék megint ebbe a hibába esni, a mostani fiú is nagyon aranyos és szeretik egymást de én már félek attól mi lesz ha vége lesz. Hiszen ebben a korban ez természetes, hogy jönnek mennek a szerelmek.Sajnos elég érzékeny vagyok érzelmileg, tudna-e valamit javasolni hogyan kezeljem az ilyen helyzeteket, hiszen még egy-két helyzet még előttem van.Segitségét köszönöm Jelige: szerelem

Kedves levélíró!
Ismerős az érzés. Dehát mindennek van ára. Talán ha kicsit távolabb tudna maradni a lánya kapcsolataitól az segítene.
Az jó, hogy nem az utcán találkoznak, de végülis nem Önhöz jönnek. Persze a fiúknak is jólesik a kedves, érzékeny és valószínüleg még fiatal anyuka (érzelmeiben biztos az). Lehet, hogy Önnek is szerelmesnek kellene lennie.
Nem ?
együttérzéssel: dr.Lajtavári László