Szorongásos depressziós | Weborvos

Szorongásos depressziós

Tisztelt Weborvos!

34 éves nő vagyok. Most már neve is van a bajnak, amim van: szorongásos depresszió. Így már tudom, hogy gyerekkorom óta miért élem olyan furcsán meg az életet, miért nem tudok örülni semminek. A tüneteim 5 éve, a második gyerekemmel való terhességem idejétől kezdve rosszabbodnak, azóta járok pszichológusokhoz, de ezt, hogy depresszióval küzdök, csak a mostani helyen közölték velem. Most viszont elég negatívban vagyok.És már hónapok óta tart. Hétvégén voltak öngyilkossággal kapcsolatos gondolataim, nem AKARTAM tenni az érdekében semmit, csak egyszerűen megfogalmazódtak és szavak formájában kijöttek ezek a gondolatok, hogy jobb lenne nélkülem, nincs értelme az életemnek, meg ilyenek. Tulajdonképpen magam is meglepődtem, hogy ezekről beszélni tudtam.A pszichológusom, viszont nagyon keményen rám támadt, mondván, ezt csak azért csináltam, hogy a férjemben bűntudatot keltsek. Én ezt nem értem, Tudatosan nem volt ilyen szándékom, ez biztos. A bizonytalanságom, reménytelenségem jött

csak ki belőlem. Úgy érzem, ha valaki megfogalmaz magában ilyen nagyon borús gondolatokat, az azért már jelez valamit a lelkiállapotából...nem ilyen reakciót vártam a "segítőmtől", mintha nem venne komolyan.

Szóval elbizonytalanodtam. Az előző pszichoterápiák nem voltak hatásosak, akkor nem itt tartanék, ahol. Bíztam ebben az új pszichológusban, de ezek után igazán megingott a hitem, hogy ő tudna segíteni nekem.

Vagy ez is egyfajta módszer?

Köszönettel várom véleményét:

jelige: Szorongásos depressziós

Az ember biológiailag teljesen egészségesnek születik, ez az evolució eredménye. Ha nem így lenne, már kihaltunk volna.
Amit a mentális problémáiról ír, azok valóban komolyak. Én nem nagyon hiszek abban, hogy a terápiás módszerek között olyan döntő különbség lenne, de a terapeuták között annál inkább. Helyesebben ez olyan, mint minden párválasztás, meg kell találni a megfelelőt.
Nem vagyok gyógyszerpárti, de felmerült bennem, hogy nem kellene-e gyógyszert szednie. Sokszor látványosan segítenek, főleg olyankor, amikor a pszichoterápia hatástalan.
Együttérzéssel: dr.Lajtavári László