tanácstalan ember89

tanácstalan ember89

Tisztelt Doktor Úr!



Az én problémám elég hosszú, de igyekszem rövidre fogni. A következő az eset: adott egy 25 éves férfi,aki születése után nem sokkal elvesztette édesapját, akit így soha sem ismert. Van egy nővére, aki mindössze 2 évvel idősebb nála, azért ennyi a korkülönbség, mert anyukájuk nem akart dolgozni menni, így gyorsan szült még egy gyereket, így lett pénz is. ( családi pótlék). Édesanyjának korábban volt már egy házassága, és ebből a házasságból is válás lett volna, ha az apa balesetet nem szenved. Az anya nevelte fel mindkét gyermekét, illetve a nagymama segített. Férdi példakép nem volt, az anya mindig más- más férfiakkal ismerkedett meg, és amikor elhagyták, a gyerekekre fogta, hogy miattuk mennek el. Egyszer éjszaka abban a szobában szeretkezettt aktuális párjával, ahol a fiú is aludt, a fiú tehát hallott mindent, ekkor még kis gyerek volt. A gyerekek apjáról mindig gy beszél a mai napig, hogy rossz ember volt, és csak az a jó, hogy utána járt özvegyi ellátás és árvaellátás. Egy ideje az anyának nincs senkije, persze ezt is a gyerekekre fogja. Xanaxot szed, végtelen mennyiségben, és emiatt sokat alszik,de ha felébred, zsörtölődik, mindig szidja a fiút illetve nővérét . Közben a nővére elköltözött otthonról. Már csak anya és fia laknak otthon. A fiúnak van rendes állása, egyértelműen nagyon kedves mindenkivel, segítőkész. Egyetlen baja van, hogy nem túl hűséges. Nem tudom, hogy ez lehet-e amiatt, hogy sosem volt férfi példakép az életében. Korábban volt egy kapcsolata, amiből majdnem esküvő lett, de a lány visszalépett, pedig a gyűrű is meg volt rendelve. Jelenleg van egy 5 éves kapcsolata, na ez is elég bonyolult. Ugyanis a kapcsolat elején nagyon oda volt egy másik lányért, állítólag, legalábbis a lány szerint, megkérte a kezét, a baj az, hogy ugyanezt tette a másik lánnyal is. Nem beszél az érzelmeiről, akkor teljesen megváltozik, elzárkózik. Tudom, hogy zavarja, hogy sokan nem élnek már a családjában, és nem ismerte őket, pl. az apján kívül a n agyapja, a nagybátyja is elhunyt, unokatestvére van, de a fiú anyja mindenkivel, így velük is összeveszett, nem tartják a kapcsolatot. Az 5 éves kapcsolatban , ha nem derült volna ki, hogy mással is ismerkedik, példás párnak lenne mondható, iszonyatosan kedves, aranyos, megbízható. Ezt a lányt, akit 5 éve ismer, teljesen elvállalja, szóval elvitte a barátokhoz látogatóba, elvitte a munkahelyére is, közös programot szervez, pl. nagymama látogatás a nővérével és annak párjával együtt. Így minden olyan tökéletesnek tűnik, csak nem az. Legutóbb sajnos napvilágra kerültek sms-ek, amiben egy lánnyal beszélt arról, hogy ha az nem hallgatja meg őt, majd keres mást, akinek elmondhatja gondjait. Mégis milyen gondjai lehetnek, ha annak, akivel 5 éve van együtt, midnent elmond, de tényleg mindnet, ami otthon van, vagy ami a munkában történik. Viszont azt is írta, hogy befejezi ezt a dolgot, gondolom azt, hogy mással is ismerkedik, mert ez lesz az újévi fogadalma. Meg lehet-e így változni, ha elhatározzuk? Ő azért nem hűséges, mert alapon ilyen ember, és nem is tudna más lenni, vagy azért, mert nem volt apja, az anyja olyan amilyen, a nővére sem támogatja? És miért tartana 5 évig megváltozni? Miért most jönne rá, hogy ez így nem jó, és nem bírja tovább így? A dolog végső szépsége, hogy a lány, akivel az sms váltás történt, annak a lánynak a volt barátjának a volt barátnője, akivel 5 éve együtt van. Eredetileg azért beszéltek, mert kíváncsi volt a 25 éves fiú, hogy barátnője beszél-e még az ex pasival, és ez így könnyen kideríthető volt. De miért beszélnek még mindig? Először az volt az smsben, hogy korábban ez a lány azt kérte, ne keresse, de kiderült, annyira mégsem akarja, hogy ne keresse. Aztán jött, hogy a fiú találkozni akar, de a lány visszautasította, aztán később , időben nem tudom mennyi telt el, hogy befejezi ezt, és 3 hét múlva, azaz idén újévtől megváltozik. Hogy ez milyen változás, mondjuk nem tudni, hisz lehet javulás vagy szakítás is az 5 éves kapcsolatban. Nem is értem, hogy miért ezzel a lánnyal beszél, találkozik stb. hiszen annyi mindenki mással is tudna, miért pont vele, mi

kor tuti nem az esete? A már feltett kérdéseken kívül igazán az érdekelne, hogy ő ilyen ember, és nem is tud más lenni, vagy a családi háttér, a csalódások tették ilyenné, és ezzel lehet kezdeni valamit, kezelhető? Ne haragudjon, ha kicsit zavarosan írtam, remélem azért érthető. Válaszát előre is köszönöm!



Jelige: tanácstalan ember89

Kedves levélíró!
Köszönöm szépen a részletes, lehetőség szerint mindenre kiterjedő levelét.
Bár mindenki ezt tenné, mielött tanácsot kér!
Rohanó világunkban sokan és sokszor vagyunk tanácstalanok, de Ön legalább veszi magának a fáradtságot, hogy megpróbálja megérteni a történések hátterét és az emberi "lelket".
Nem irta viszont, hogy Ön milyen kapcsolatban van a fiúval? (levelét olvasva arra gondoltam, hogy Önök között is kezd kialakulni egy kapcsolat, de tévedhetek)
A "zürös", érzelmileg kiszolgáltatott gyerekkor, bizony komoly nyomokat hagyhat. De az érdekes az, hogy nem mindenkinél.
Nagyon sok olyan történetet ismerek, ahol a körülmények hasonlóak, mégis egész más az erre adott reakció.
Thomas Mann írta valahol: "a helyzeteink adottak, de hogy miként viselkedünk ezekben, az már az embertől függ"
A fiúnak biztosan nem lehet könnyü a tartós kapcsolat (de kinek nem!?), de ez nem lehet mindenre kifogás.
A negatív helyzeteinkből tanulni is lehet, ez lehet a változás alapja is. Mindig tudunk változni. Csak van, akinek könnyebb, van akinek nehezebb. Ez a sors.
Egy tanácsot azért adnék: ne vesszen el a részletekben, az, ami racionálisan kapcsolódik, nem biztos, hogy érzelmileg is ugyanaz.
Ez a nagy rejtély.
De számomra megnyugtató az az emberi érzékenység, törekedés a megértésre, elfogadásra, ami soraiból megmutatkozik. Ön például kifejezetten nyitott a változások felé. (szerintem)
Sok boldogságot.
Üdvözlettel: dr.Lajtavári László