teljesen magamra maradtam

Tisztelt Doktor Úr! Ötven évesen teljesen magamra maradtam. Nagyon rossz lelki állapotban vagyok. Állandóan csak sírok. Ez már két éve így megy. Nem tudom mit tehetnék? Szakorvosi segítséget kérjek? De ő nem tudja visszaadni az elvesztett szeretteimet, vagy újakat felírni. Ha mégis segítségkérést ajánl, azt kérdezném, hová, kihez forduljak, mert a magánorvosok nagyon drágák. Előre is köszönöm a válaszát.

Kedves levélíró!

A magány az az élethelyzet, amit a legnehezebb elviselni, hiszen az ember közösségi lény. És a veszteségek. Őszintén megmondom, hogy nem csodálom, hogy rosszkedvű, gyakran sír.
Egy jólelkü orvos persze sokat segíthet, elsősorban megértéssel, odafordulással. Az élet mindig folytatódik valahogy. Tudom, hogy ez most nagyon mesterségesnek hangzik, de így van. Gondoljon arra, hogy mennyi tragédiát életek át az emberek és élnek.
A megoldás nyilván kapcsolatok keresése, de tudom, hogy akkor vagyunk erre képesek, ha jól vagyunk. Menjen, keressen, beszélgessen, tartsa nyítva a szemét, higyje el, megoldódik.
Nem tudom, hogy rajta van-e a rendelésem a weborvoson, nyugodtan megkereshet.

együttérzéssel: dr.Lajtavári László