Úgy érzem magam,mint egy álat,ami a túlélésre játszik

Állítsd be, hogy a Weborvos az elsők között legyen a Google-találatokban!

Tisztelt Weborvos! 45 éves,nős,családos,dolgozó férfi vagyok.Többszöri kényszerköltözés, élettérváltás és egyébb küszködések, reménykedések után szembesülök azzal a ténnyel ,hogy sokkal rosszabbul élek,mint pl. 25 éves koromban!Nyomasztó az érzés,hogy nem látom a kiutat az anyagi összeomlás elkerülésére, a családi életünk ellaposodására! Csak a munka maradt, minden nap küszködés a túlélésre! Nem látom az értelmét az életnek!Voltak vágyaim,terveim,de mára ezek elérhetetlenek! Úgy érzem magam,mint egy álat,ami a túlélésre játszik,de semmi örömre sem számíthat! Lassan elfogy a túrelmem,az egészségem! Van ennek értelme?!

Kedves levélíró!

Ez a kérdés alapvető kérdés, amióta a homo sapiens létezik, mindig felmerül.
Kétségtelen, hogy az utóbbi időben a tülélés egyre nehezebb. Néhány fontos ötletet tudnék adni> 1.) Nem szabad panaszkodni. 2.) Minden apró örömöt észre kell venni, sőt figyelni is rájuk. Egyébként elsuhannak. 3.) Minden mulandó, az élet is, nincs értelme rágódni a dolgokon.4.) Többet törődni önmagával, legyen fontos önmagának. Az élet mindíg olyan, ahogy felfogjuk. Ezen az egyen lehet változtatni.


együttérzéssel: dr.Lajtavári László