Vagy csak a serdülő kor teszi ezt velem?

Vagy csak a serdülő kor teszi ezt velem?

Kedves Doktor Úr!



Én egy 17 éves, jó tanuló, középsikolás lány vagyok. A problémám az, hogy nagyon szoktam félni és szorongani. Az iskolában dolgozatok előtt, felelések előtt, vagy akár bármenyik órán, pedig minden órára, mindig maximálisan felkészülök. Iskolán kivül, pedig akkor is, ha valakivel beszélnem kell. Ennél sajnos rosszabb is van. Két évvel ezelőtt a nővéremnek többször is volt epilepsziás rohama, ebből végig néztem sajnos többet is és nagyon rosszul éltem meg. Azóta bármilyen apró kis zajtól borzasztóan megtudok ijedni, ilyenkor a szivemet a számba érzem, volt már, hogy annyira megijedtem egy apróságtól, hogy sírni kezdtem és megfájdult a mellkasom. Nővérem rohamai óta van az is velem, hogy, ha bárhonnan hazajövök félve állok az ajtó előtt és azért izgulok, hogy nehogy azt a hírt kapjam h vmelyik szerettemmel történt valami baj. Ezen kívül többször előfordul egy nap, hogy teljesen magamba fordulok, nem akarok beszélgetni senkivel, mindenki felé csak düht érzek iskolába és itthon is

. Általában ez nem tart túl sokáig, kb egy-két óra, viszont hirtelen jönnek rám, de utána meg megint a fellegekben érzem magam és teljesen boldog vagyok.Ez a hangulatingadozás napközben többször is előfordul. Mindemellett minden apróságon fel tudok idegesedni általában, és ez akár addig is tud fajulni, hogy dühöngök, ütök, ordibálok, kiabálok és sírok. Sajnos erre többször is volt példa, családommal és a barátommal is kerültem ilyen helyzetbe. Majd ezek után a lelkiismeretfurdalás emészt fel, hogy talán ezzek a dühöngéssel megsértettem valakit.És ezután emiatt szorongok, félek.



Azt szeretném megkérdezni öntől, hogy ön szerint érdemes lenne ezzel orvoshoz fordulnom? Lehetséges, hogy valamilyen betegségem van? Vagy csak a serdülő kor teszi ezt velem?



Előre is köszönöm a válaszát.

Kedves levélíró!

Most van abban az életkorban, amikor még meg lehet tanulni az érzelmek kontrollját és meg is tudja érteni, mi ennek az oka.
Én pszichológust javasolnék, kiváló és a fiataokhoz jól értő pszichológusok dolgoznak a Nevelési Tanácsadókban én első körben azt javasolnám oda forduljon. De ne halogasson, ezt most meg kell oldania és kész. Jó?

együttérzéssel: dr.Lajtavári László