Halasztódó egyeztetések

Az egészségügyi és a szociális szférát érintő jövő évi költségvetésről november 11-én konzultál az ágazati érdekegyeztető tanács.

A testület munkáját segítő bizottságok felállításán kívül a költségvetésről szóló konzultáció időpontja volt az egyetlen, amelyben szerdai, öt óra hosszat tartó ülésén meg tudott állapodni az Egészségügyi és Szociális Érdekegyeztető Tanács (ESZÉT). A tanácskozás résztvevő tudomásul vették a tényt, hogy az állami költségvetésről a parlament dönt. Nem mondtak le azonban a lehetőségről, hogy a november 11-én elhangzó javaslatok nyomán esetleg az ágazatokat kedvezően érintő képviselői módosító indítványok születhessenek, amelyeket jó esetben a kormány is támogathat.

Egyébként az ESZÉT szerdai ülése – mint ahogy múlt nyári újjáalakulása óta minden alkalommal – főként a testület ügyrendjének vitájával telt el. Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke kifogásolta azokat a médiában elhangzott véleményeket, amelyek szerint a munkavállalói oldal magatartása, pontosabban ügyrendi vitájuk miatt kerültek az egészségügyet érintő fontos törvények ágazati érdekegyeztetés nélkül a parlament elé. Magyar Levente (Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége) a munkáltatói oldal szóvivőjeként kijelentette: a létrejötte óta eltelt másfél év után sem működik érdemben az ágazati érdekegyeztető tanács. Szerinte az üléseket jellemző meddő viták elkerülése érdekében végre el kellene fogadni a testületi ügyrendjét.

Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szintén hangsúlyozta a testületi ügyrend fontosságát, aminek hiánya akadályozza az érdekegyeztető munkát. Herczog László, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára úgy vélekedett, hogy a testületnek el kell döntenie: kizárólag a közalkalmazottakkal vagy szélesebb értelemben vett ágazati érdekegyeztetéssel foglalkozzon, amelyben nem csak közalkalmazottakról van szó.
Herczog László megjegyzésére Cser Ágnes úgy reagált, hogy igazságtalan volna, ha a szakszervezetek az érdekegyeztetésből ki akarnák rekeszteni az egészségügyben és a szociális ágazatban kényszerűségből önfoglalkoztatóvá vált dolgozókat.

Ugyanakkor – tette hozzá – a magyar jogrend szerint az ágazati érdekegyeztető testület munkáltatói oldalán az önkormányzati szövetségeknek kell ülniük, s még tisztázásra vár, hogy a szakmai tömörülések közül melyek rendelkeznek tényleges munkáltatói jogkörrel. Ennek érdekében szakértői bizottság felállítását javasolta, amely előkészítheti az ügyrend elfogadását.
Göncz Kinga igazi veszteségnek minősítette, hogy a testület ismét nem fogadta el saját szabályzatát. Szerinte a belső konszenzus hiánya konzerválja azt az állapotot, hogy az ESZÉT nem foglalkozik érdemben az egészségügyi és a szociális ágazat gondjaival.