• Pollen
    • Inkább a felesleges diéta, mint a tünetek?

      Inkább a felesleges diéta, mint a tünetek?

    • Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

      Évről évre súlyosbodhatnak az allergiások tünetei

    • OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

      OKI: Másodfokú riasztás a parlagfű miatt

  • melanóma
    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

    • Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

      Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

  • egynapos sebészet
    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

    • Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

      Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

Szócska: állami egészségügyben gondolkodunk

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

Az év második felében megvalósulhat az új ellátási struktúra.

Gőzerővel folyik a munka az egészségügy átalakításában, ám éppen a munka közepén érte a Világgazdaság konferenciája, így nagy bejelentéseket egyelőre nem tud tenni - fogalmazott Szócska Miklós államtitkár a napilap mai rendezvényén.

Az államtitkárság menetrendje szerint májusban kerül a kormány elé a Semmelweis Tervről szóló előterjesztés, majd június végén születhet döntés a kórházi ellátórendszer átalakításáról. Szeptember és december között már az új finanszírozási koncepció kidolgozásával együtt a kivitelezés is lezajlik pályázati támogatással, közölte Szócska Miklós. Az államtitkár már nem ragaszkodik a kilenc nagytérségi központhoz, de csak az egy-másfél millió lakosú térségeket tartja elfogadhatónak. Szeretnék elérni, hogy a gazdasági integráció eredményeként felszabaduló pénzeket az egészségügyben dolgozók bérére fordítsák.

A struktúra átalakítására és az (immár nem ellátás-, hanem) egészségszervezési igazgatóságok létrehozására, működtetésére idén hatvanmilliárd, míg jövőre további 70 milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásokból.

Fontosnak tartotta, hogy a lakosság a minőségi ellátást preferálja, ezért ha a szükség úgy hozza, a betegek hajlandóak nagyobb távolságra is utazni ellátásért. Felmérésük szerint ugyanis több mint nyolcvanszázalékos lakossági támogatás erősíti a Semmelweis Tervben megfogalmazott erőforrás-koncentrációt, amely esetleg több utazást igényelhet a betegek részéről.

Intézményfelügyeletet kapnak az állami intézmények
Az állami intézmények számára intézményfelügyeletet hoznak létre a GYEMSZI-ben (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet), valamint az állami intézmények integrációjával példát mutatnak a nagytérségekben elvárt funkcionális, gazdasági együttműködés kialakításához. „Nincs bigott államosítási szándékunk – fogalmazott az államtitkár –, de mindenképpen állami egészségügyi menedzsmentrendszerben gondolkodunk."

Az új struktúrában szintén a GYEMSZI részeként létrejön az Állami Egészségszervezési Központ is, amely a Nagytérségi Egészségszervezési Központok által nem felügyelt ellátásokat (például transzplantációk), a betegutak szervezését, nyilvántartását, monitorozását és a nagytérségi igazgatóságok felügyeletét látja el. Ez a központ látja el az állami intézmények felügyeletét. 

Az új rendszertől az átlátható állami elvárások megfogalmazását, tervezhető, kiszámítható finanszírozási környezetet, rugalmas feladatellátást, partnerségen alapuló szakmai együttműködést várnak egységes minőségi követelmények alkalmazásával.

Idén kényszerű bevállalások nehezítik az egészségügy helyzetét, mint például a gyógyszerkassza erőteljes csökkentése, jelezte az államtitkár. Csak szűk többletforrást sikerült csak szerezni az ágazat számára, így egyelőre csupán a fenntartható átrendeződéshez van elegendő szufla a rendszerben.

A pénzeknél maradva, beszélt arról, hogy folyamatosan monitorozzák a szakellátók lejárt szállítói állományát. Kiderült, hogy a konszolidációs forrásokat leginkább az önkormányzati adósságállomány csökkentésére fordították az ellátók, így még véletlenül sem állja meg a helyét az a feltételezés, miszerint a helyhatóságok adósságválságát az egészségügy okozza.

Érdekes adattal szolgált Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára: ma annyit költ évente az állam egészségügyre, mint a felvett hitelek utáni adósságszolgálatra. Tetemes ez az összeg, a pénznek lenne máshol helye, ezért prioritás az adósságállomány csökkentése a nemzetgazdaság számára.

Rácz Jelnő: az adósságállomány újratermelődik
A kórházak adósságállománya idén várhatóan eléri a múlt évi nagyságrendet, jósolta Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Kórházvezetőként tapasztalja, hogy gyógyszerkassza tervezett megvágása miatt egyre óvatosabbak a nagy beszállítók, akikkel már most alkudozniuk kell a megszokott őszi időszak helyett.

Adatokkal bizonyította, hogy hazánk az OECD államokhoz és a GDP-hez viszonyítva is keveset költ betegellátásra és gyógyszerekre. Még a kormány által favorizált svéd modellben is kétszer annyit fordítanak gyógyszerekre a svédek, mint hazánk. Közelítünk ahhoz, hogy mindenben a legutolsók legyünk, derült ki a kivetített táblázatokból.


Kellemetlen meglepetésnek minősítette a Széll Kálmán Tervet, s úgy vélte, a gyógyszerkassza megvágásának gyűrűző hatása az intézmények körében is gondot okozhat. A nagykereskedők nem tolerálják a kinnlevőséget, elveszik a kedvezményeket, megszűnik a szponzoráció, ami nehéz helyzetbe hozza a kórházakat.


Rádörrentettek a kormányra a radikalizálódó rezidensek

Legolvasottabb cikkeink