4-ből 1 ember érintett lehet élete során stroke-ban

A stroke bármikor, bárkinél és bárhol kialakulhat. A stroke az elhalálozás egyik vezető oka, a WHO adatai szerint hazánkban évente több mint 10 000 ember haláláért felelős. Az október 29-i Stroke Világnap idei fő üzenete, hogy élete során 4-ből 1 felnőtt átesik stroke-on, melyből a legtöbb elkerülhető lenne, kialakulásának esélyének csökkentésével. Ismerje meg a betegséget és csökkentse kialakulásának kockázatát - ad tanácsot a világnapi sajtóközlemény.

A Világ Stroke Szervezetének (World Stroke Organization) becslései szerint az idei évben globálisan 13,7 millió ember szenvedi el életének első stroke-ját és 5,5 millió ember veszíti el életét agyi érkatasztrófában. Hazánkban évente 40-50  ezer ember esik át storke-on,10 pedig a stroke esetek 90%-át meg lehetne előzni az olyan rizikófaktorok kerülésével vagy megfelelő kezelésével, mint például a dohányzás, mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás vagy a magas vérnyomás.

Az alábbi kockázati tényezők mérséklésével csökkenteni lehet a stroke kialakulásának kockázatát:

•        Évente 1 millió stroke eset kapcsolódik a mozgásszegény életmódhoz. Heti ötször 30 perc rövid edzéssel akár 25% -kal csökkenteni lehet a stroke kialakulásának kockázatát.

•        A stroke esetek több mint fele fűződik az egészségtelen táplálkozáshoz. Már az apró változtatások az étkezésben, mint például a zsíros ételek és a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése, hozzájárulhatnak a stroke kialakulásának csökkentéséhez.

•         A túlsúly 22%-kal is emelheti a stroke kialakulásának esélyét. Ennek az oka, hogy a plusz kilók növelik a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy a szív-érrendszeri betegségek előfordulásának kockázatát, melyek hozzájárulhatnak a stroke kialakulásához. Az Ön optimális testsúly értékét néhány egyszerű adat megadásával számos internetes oldalon ki tudja számolni.

•         Naponta 20 szál cigaretta akár hatszorosára emelheti a stroke kialakulásának kockázatát. A dohányzásról való leszokással nem csak a stroke kockázata csökkenthető, hanem más súlyos betegségé is.

•         A rendszeres alkoholfogyasztás is hozzájárulhat a stroke kialakulásához, ezért érdemes ennek fogyasztását minimalizálni.

•        A pitvarfibrilláció akár ötszörösére növelheti a stroke kialakulásának esélyét. Ezért is fontos, hogy mielőbb diagnosztizálva legyen ez a szívritmuszavar és a beteg részesüljön véralvadásgátló terápiában. Ma már elérhetők olyan terápiák, amiket elegendő napi egy alkalommal szájon át alkalmazni, ezzel hozzájárulva a beteg életminőségének javításához.

•        Magas vérnyomásnak, a néma gyilkosnak nincsenek érezhető tünetei. Kezelés nélkül károsíthatja az ereket és többek között olyan veszélyes következménye is lehet, mint a stroke. Rendszeres vérnyomásméréssel időben diagnosztizálható a betegség, szakemberek segítségével és életmódváltással pedig kezelhető ez az állapot.

•         A magas koleszterinszint is a stroke rizikófaktorai közé tartozik. Érelmeszesedés következtében vérrög blokkolhatja a vérellátást, mely jó esetben hamar feloldódik, azonban ez a jelenség akár a stroke előjelének is tekinthető. Évente egyszer mindenképpen menjen el laborvizsgálatra és nézesse meg koleszterinszintjét.

•         A cukorbetegség növeli a stroke kialakulásának kockázatát. A cukorbetegség vérvizsgálattal kiszűrhető, gyógyszeres kezeléssel, diétával és testmozgással kezelhető.

•        Körülbelül 6-ból 1 stroke beteg érintett valamilyen mentális betegségben, mint depresszió vagy stressz. Próbálja csökkenteni életében a mindennapi stresszt és amennyiben szükséges forduljon szakorvoshoz.

A stroke-nak különböző rövid és hosszú távú hatásai lehetnek, attól függően, hogy az agy melyik részén alakul ki az elzáródás és milyen gyorsan kezelik. A stroke nem jár fájdalommal, de kialakulásának az alábbi látható tünetei vannak:

•         a száj hirtelen félrehúzódása, lecsüggedése;

•         hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar;

•        hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság;

•        hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés;

•         minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás;

•         zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara.

Már egy tünet fennállása is jelezheti a stroke-ot! Minden perc számít, ne várja a tünetek elmúlását, mert a legeredményesebb gyógyítás érdekében és a súlyos szövődmények elkerüléséért a beteget azonnal a legközelebbi stroke centrumba kell szállítani. A stroke típusától függ az elzáródás kezelése: iszkémiás stroke (amikor agyi eret vérrög blokkol, így az agy nem jut megfelelő vérellátáshoz) esetében gyógyszer segítségével oldják fel az érelzáródást, míg vérzéses stroke esetében sebészeti úton történő eltávolításra is sor kerülhet.

Vegye komolyan a stroke-ot és a hozzá kapcsolódó veszélyeket,  törekedjen a rizikófaktorok csökkentésére!