Egyre több a csontritkulás miatti súlyos csonttörés

A csontritkulás miatt bekövetkező csonttörések száma várhatóan megduplázódik a következő 20-25 évben. Élete során minden harmadik 50 év feletti nő kénytelen szembenézni valamilyen csonttöréssel. A legsúlyosabb szövődményekkel járó csípőtáji törések utáni első évben minden 3.-4. beteget elveszítjük, ami évente több ezer halálesetért felelős. Megfelelő életmód kezeléssel, korszerű gyógyszerekkel ezek legalább harmada, akár fele is megelőzhető lenne! - áll a Csontritkulás Világapja kapcsán kiadott közleményben.

Világszerte komoly kihívást jelent a népesség öregedése. Az egyik ezzel járó népegészségügyi probléma a csontritkulás. A csontritkulás miatt bekövetkező, potenciálisan halálos szövődményekhez vezető csípőtáji törések száma várhatóan megduplázódik 2018 és 2050 között. Becslések szerint minden harmadik 50 éven felüli nő szenved el csontritkulás miatti csonttörést élete során. A csípőtáji törések járnak a legsúlyosabb következménnyel, egy éven belül minden 3-4. beteg belehal a szövődményekbe.

A Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány (International Osteoporosis Foundation – IOF) tagja 150 országból 330 tudományos szakmai szervezet, így a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) is. Közös célunk, hogy a Csontritkulás Világapján, október 20-án minél szélesebb körrel megismertessük a tünetmentesen kialakuló, de életveszélyes szövődményekkel járó csonttörésekhez vezető csontritkulás veszélyeit.

Csontritkulás alatt azt értjük, amikor a csontok szerkezete, minősége, ásványi anyag tartalma úgy változik meg, hogy az a csontok fokozott törékenységéhez vezet. A csonttörés bekövetkeztéig a betegség tünetmentes! Csonttörés kis trauma, akár egy kisebb esés hatására is bekövetkezhet, sőt számos beteg bármilyen sérülés, elesés nélkül szenved csonttörést (pl. csigolya összeroppanás, bordatörés).

A csontok fokozott törékenységét még azelőtt kell kezelni, hogy a csonttörés bekövetkezne. Ehhez elengedhetetlen a kockázatnak leginkább kitett személyek rendszeres szűrővizsgálata. Ide tartoznak a változó koron átesett nők, a 65 év feletti férfiak, és egyes a csontok minőségét károsan befolyásoló betegségben szenvedők, életkortól függetlenül (máj- és vesebetegségek, daganatos betegségek, egyes hormonális eltérések, felszívódási zavarok).

A szűrésre a csontsűrűség mérés (oszteodenzitometria, ODM) alkalmas. A vizsgálat során a csontok ásványianyag sűrűségét mérjük, mely fájdalmatlan, gyorsan elvégezhető. A mérési eredményt együtt értékelve a személyes kockázati tényezőkkel megkapjuk az adott egyén csonttörési kockázatát, és ez alapján – ha szükséges – elkezdhető a gyógyszeres kezelés. Magyarországon elérhető minden, szerte a világban is használt korszerű és biztonságos gyógyszer a csonttörések esélyének csökkentésére.

Sajnos Magyarországon az érintett betegek nagy része, közel 2/3-a nem is tud arról, hogy csontritkulásban szenved. A már csontritkulás talaján kialakult csonttörésen átesett (tehát biztosan csontritkulásos) betegeknek is csak a negyede kap megfelelő (újabb) törést megelőző kezelést.

A megelőzés szerepét is hangsúlyozni kell: a csontok egészségének megőrzéséhez kiemelten fontos az egészséges táplálkozás és a megfelelő mértékű, rendszeres testmozgás. A csontanyagcsere szempontjából elsősorban a megfelelő kalcium, D-vitamin és fehérje bevitelre kell odafigyelni, a kiegyensúlyozott vegyes étrenden belül. A javasolt napi kalcium bevitel 1000-1500 mg közötti, amit elsősorban élelmiszerekkel kell bevinni. Kalcium gazdag élelmiszerek a tejtermékek, olajos magvak, hüvelyesek, szardíniakonzerv, leveles zöldségek, tofu, csírák is. Amennyiben az étrendi kalcium bevitel nem elégséges, gyógyszeres pótlásra is van lehetőség.

A D-vitamin elsődleges forrása a napsugarak UV-B sugárzása. Ehhez márciustól októberig kell legalább 15-30 percet 10-16 óra között a napon tölteni úgy, hogy a napfény közvetlenül érje az arcot, végtagokat, vállakat. Októbertől márciusig mindenkinek megelőző D3-vitamin pótlást javaslunk.

Mivel a csonttöréseket gyakran elesés idézi elő, illetve a csontok erősségét az izommunka fokozza, nagyon fontos a csonttörések megelőzésében a megfelelő izomerő, izomtömeg megtartása. Ehhez a megfelelő fehérje bevitel (napi 60-90 g) mellett a rendszeres, tervezett testmozgás is elengedhetetlen. Az újabb eredmények azt mutatták, hogy az ellenállás ellenében végzett, illetve saját testsúlyos, nagyobb erőkifejtést igénylő mozgásformák hatékonyak az izomtömeg és a csontsűrűség növelésében is. Természetesen minden mozgásforma esetében fokozott figyelmet kell fordítani az esési kockázat minimalizálására, így a gyakorlatokat gyógytornász segítségével érdemes elsajátítani. Az erősítő gyakorlatok mellett nagy hangsúlyt kell fektetni az egyensúlyt, testtartást javító gyakorlatokra is (pl. jóga, tai-chi, tánc).

Összességében a lakosság megfelelő tájékoztatásával, az ODM vizsgálatokon való részvétel növelésével, a törési kockázat megismerésével és megfelelő életmódkezeléssel a tünetmentes „csontritkulás járvány” megállítható lenne. A megelőzésre fektetett nagyobb hangsúllyal, és a már csontritkulásban szenvedő betegek gyógyszeres kezelésével számos halálos kimenetelű csonttörést lehetne megelőzni!